Váradi József

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Váradi József, Szivárvány ​Birkenau felett (2019) című regény írója

Váradi József a roma holokauszt emlékezetéhez íróként kapcsolódik, egy olyan regényen keresztül, amely saját megfogalmazása szerint az első, roma szerző által írt, kifejezetten a roma holokausztot feldolgozó szépirodalmi mű. Az irodalomhoz való viszonya már gyermekkorában kialakult. Általános iskolásként kezdett írni, és egy tanári visszajelzés hatására fordult tudatosabban az olvasás és az írás felé. Kezdetben a zene jelentette számára az önkifejezés elsődleges formáját, azonban idővel úgy érezte, hogy a zenei közeg nem teszi lehetővé számára a mélyebb tartalmak megfogalmazását, ezért fokozatosan az irodalom felé fordult. A zenész évek után egy hosszabb, közel egy évtizedes visszavonulási időszak következett, amelyben kutatómunkával és írással foglalkozott, és kialakította saját alkotói módszerét és életformáját. 

A roma holokauszt témájához való személyes kapcsolódása már gyermekkorában megjelent. Közvetlen környezetében élt egy idős asszony, aki túlélte Auschwitzot, és akinek történetei, valamint a körülötte érzékelhető csend és fájdalom korán hatást gyakoroltak rá. Bár gyermekként még nem értette a történetek jelentését, az élmény érzelmi lenyomata megmaradt benne. Később, amikor a holokauszt fogalmával tudatosan is találkozott, ezek a korai benyomások új értelmet nyertek. A zsidó közösséggel való személyes kapcsolatai – barátságok, közös élmények – szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a holokauszt témáját személyes közelségből értelmezze. 

Korábbi regényeiben már megjelent a roma és zsidó közösségek együttélésének tapasztalata, különösen a Józsefvárosban játszódó történetekben, ahol a különböző közösségek közötti kapcsolatok természetes módon jelentek meg. Ezek az élmények és megfigyelések vezettek el ahhoz, hogy a roma holokauszt témájához is hozzá kívánjon nyúlni. A döntésben szerepet játszott az a felismerés, hogy a roma holokauszt a szépirodalomban alig vagy egyáltalán nem jelent meg roma szerzők tollából. A kiadóval való együttműködés során több lehetséges témát vázolt fel, amelyek közül végül ez a téma került kiválasztásra, részben annak hiánypótló jellege miatt. 

A regény megírását kiterjedt kutatómunka előzte meg, amely során történeti forrásokat, visszaemlékezéseket és más holokauszt irodalmi műveket dolgozott fel. A roma holokausztra vonatkozó konkrét narratívák hiánya miatt a történet felépítésében a valós események és a fikció egyaránt szerepet kaptak. Egyes motívumok – például Fahidi Éva visszaemlékezései – konkrét forrásként jelentek meg, míg más elemeket a történeti kontextus és a képzelet segítségével kellett megalkotni. A kutatás során kiemelt szerepet kapott a roma lázadás története, amely a regény szerkezetében is meghatározó elemként jelenik meg. 

A „Szivárvány Birkenau felett” című regény alkotói folyamata során a szerző saját tapasztalata szerint erősen bevonódott a megjelenített világba. A történetek megírása során folyamatosan képeket alkotott, amelyek a munkafolyamat során meghatározták a szöveg alakulását. A regény megírása hosszabb, intenzív időszakokban történt, amelyek alatt szinte teljesen kizárta a külvilágot, és kizárólag az alkotásra koncentrált. A munkát olyan folyamatként írja le, amely nemcsak szellemi, hanem érzelmi szinten is megterhelő, és amely során a történetek átélése az alkotói munka részévé válik. 

A regény központi elemei között szerepel az emberség, az összetartás és az élni akarás megjelenítése a tábori körülmények között. A történetben különböző közösségek – roma, zsidó és magyar szereplők – közötti kapcsolatok is megjelennek, amelyek a szélsőséges helyzetek ellenére is fennmaradnak. A szerző számára fontos volt, hogy a történet ne kizárólag a borzalmak bemutatására épüljön, hanem helyet kapjanak benne azok a jelenetek is, amelyek az emberi kapcsolatok és az együttműködés lehetőségét mutatják. A regényben a történeti események és a személyes sorsok egymásba fonódva jelennek meg.  

A roma/cigány közösség karakterének ábrázolásában hangsúlyosan jelenik meg az élni akarás és az ellenállás motívuma. A roma/cigány lázadás története a regény egyik kulcspontjaként jelenik meg, amely a közösségi cselekvés és a túlélés lehetőségének példájaként szerepel. A történetben az egyéni és közösségi döntések egyaránt meghatározó szerepet kapnak, és a szereplők viselkedése a szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás különböző formáit mutatja. 

A regényhez kapcsolódóan egy videóklip is készült, amely a történet egy jelenetére épül. A vizuális és zenei elemek a szöveghez kapcsolódva jelenítik meg a történet egyes motívumait, és a szerző számára az alkotás kiterjesztését jelentik más médiumok felé. A videóklip forgatásában autentikus tárgyak és helyszínek is szerepet kaptak, amelyek a történeti emlékezethez kapcsolódnak. A projektben különböző szereplők vettek részt, és a megvalósítás során a személyes bevonódás és az együttműködés is meghatározó volt. 

A regény fogadtatása során a szerző tapasztalatai szerint a közönség részéről erős érzelmi reakciók jelentek meg. Olvasó-író találkozókon különböző korosztályok vettek részt, és a visszajelzések között gyakran megjelent a megrendülés és a téma újdonságának felismerése. A roma holokauszt kérdése sok esetben olyan témaként jelent meg, amelyről a résztvevők korábban nem rendelkeztek részletes ismeretekkel. A regény ebben az értelemben egy olyan diskurzust nyitott meg, amely a roma holokauszt létezésének és jelentőségének tudatosításához kapcsolódik. 

A jövőbeni tervek között további, a holokauszthoz kapcsolódó történetek feldolgozása is szerepel, amelyek részben családi történetekhez kötődnek. A következő regény egy olyan történetet dolgoz fel, amelyben zsidó családok megmentése jelenik meg a második világháború idején. Az alkotói munka így egy olyan folyamat részeként jelenik meg, amelyben a különböző történeti tapasztalatok és személyes történetek egymáshoz kapcsolódva jelennek meg az irodalomban. 

Portrait Interview – Curator’s Summary: József Váradi, author of the novel “Rainbow Over Birkenau” (2019)

Kurátor: Dr. Gulyás Klára

A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.

A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.

A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.