Balogh Rodrigó

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Balogh Rodrigó (Független Színház Magyarország), a Rendszerbontók (2025) című színdarab rendezője

Kurátori interjú összefoglaló

Balogh Rodrigó, a Független Színház vezetője

Balogh Rodrigó színházi munkájába több családi történet is beépül. Dédapja a háborúból hazatérve – más háborús veteránoktól eltérően – nem földet, hanem csupán egy festményt kapott; ennek története a Kányák című darab feldolgozásában is megjelenik. A családot az első világháború idején Észak-Erdélyből Somogyba telepítették, földhöz pedig csak az 1950-es évek végén jutottak. Az első diplomás családtag is csupán évtizedekkel később jelent meg. A családi háttér fontos része a nagymama ragaszkodása a beás nyelvhez. Az ő kitartása utat nyitott a következő generációk számára, és az értelmiségi lét felé terelte őket, szemben a szülők által közvetített asszimilációs kényszerrel.

Balogh Rodrigó színházi pályája Kaposváron, dráma tagozatos gimnáziumban indult, majd a Csiky Gergely Színház, a színiiskola és a Shakespeare Színművészeti Akadémia következett. A pályakezdés idején már több színházban játszott, később öt évet töltött a Budapesti Kamaraszínházban. Ebben az időszakban a színházi működés több területébe is betekintést nyert: tanult az öltöztetőktől, a fény- és hangtechnikusoktól, valamint a gazdasági vezetőtől is. Ugyanerre az időszakra esik a budapesti színházi struktúra megtapasztalása, illetve a roma szerepek sztereotip ábrázolásával való szembesülés. A roma/cigány karakterek gyakran tolvajként, csalóként vagy más leegyszerűsítő szerepekben jelentek meg, ami hozzájárult ahhoz az igényhez, hogy saját produkciók szülessenek. Ehhez a fordulóponthoz kapcsolódik a Független Színház (FÜSZI) megalapítása is. Bár korábban is léteztek roma színházi kezdeményezések, önálló költségvetéssel működő roma színház nem jött létre; a döntéshozói közeg ezt inkább kockázatként értelmezte, mivel a polgárosodás lehetőségét társította hozzá. A saját társulat első előadásai bankhitelből készültek, a működés alapja pedig a minőség, az eladhatóság és a következő produkciókhoz szükséges tőke megteremtése lett. A Független Színház működésében az állami és önkormányzati függés elutasítása végig megmaradt, a fenntartást EU-s támogatások, jegybevétel és magán támogatások biztosítják. A működés ennek ellenére hosszú távú stratégia mentén épül, fennmaradásnál fontosabb helyet kap az előadások hatása. A társulat építésében a képzés és a műhelymunka is meghatározó. 2010-től ösztöndíjas fiatalok kapcsolódtak be a munkába, heti tizenöt órás színészmesterség-képzéssel. Az így létrejött produkciók Svájctól Londonig számos helyre eljutottak, több résztvevő pedig hivatásként is a színházat választotta. A műhelymunka része volt az is, hogy a fiatalok más színházi közegekben is tapasztalatot szerezzenek, majd többen visszatértek a Független Színházba. Ezzel párhuzamosan jelen van a színházi világ erőszakos működésének tapasztalata is. A társulat ebből a szempontból is eltérő munkaközegként jelenik meg, olyan helyként, ahol a közösségről és a közösség nyelvén lehet dolgozni. A Független Színház működése közösségi formát is jelent. A társulati tagok nemcsak a próbákon és előadásokon vannak együtt, hanem családi eseményeken, születésnapokon és névnapokon is. A közös élmények, a közös beszélgetések és a mindennapi együttlét közvetlenül beépülnek a társulat produkcióiba. A társulatban többségében magukat romának/cigánynak valló alkotók dolgoznak. A „cigány színház” megnevezés ebben az összefüggésben tematikai és alkotói önmeghatározásként jelenik meg. Ebben a folyamatban 2015-től vált hangsúlyosabbá a saját ábrázolás kérdése. Ehhez kapcsolódott az európai roma színházi kezdeményezések feltérképezése, a történeti előzmények összegyűjtése, valamint az élő társulatokkal kialakított kapcsolat. A különböző roma/cigány színházi csapatok előadásfelvételei egy nagy nemzetközi anyaggá álltak össze, ebből a munkából indult el 2017-ben a Roma Hősök Fesztivál. A fesztivál a meghívott előadások bemutatására és terjesztésére is épül. Ebben a nemzetközi közegben új színpadi narratívák is láthatóvá váltak. Az áldozati kép mellett megjelent az ellenállóbb, harciasabb roma szereplő alakja is. A roma holokauszt témája ebben az alkotói munkában nem elszigetelt történetként jelenik meg, hanem a megbélyegzéstől a megsemmisítésig tartó folyamat részeként. A holokauszt témájához kapcsolódik az Emberevők (írta: Boda-Novy Barnabás, Boda-Novy Emília) című darab, amely a nyúzóvölgyi vérvád történetét dolgozza fel. Az előadás továbbra is műsoron van, a kivégzések helyszínén, Kemencén helyszíni előadásként is bemutatták, kapcsolódva az áldozatok emlékére állított emlékmű felállításához. A Rendszerbontók (írta: Balogh Rodrigó, Illés Márton) címet viselő darab a roma holokauszt emlékezetpolitikáját, a III/3-as múltat és egy magát romának/cigánynak valló filmrendező helyzetét dolgozza fel. Az előadás előkészítéséhez többéves gondolkodás kapcsolódik, különös tekintettel arra, hogy a téma érintettjei közül többen még élnek. A darab egyik hangsúlyos része az emlékmű-jelenet, amely valós történeten alapul. Egy tartótiszt kezdeményezésére jött létre egy roma holokauszt-emléktábla. A darabbeli roma értelmiségi alak, Lojko Lakatos József (1951-2025), aki egyetemes témákkal akart foglalkozni, de a hatalom a roma/cigány témájú filmkészítés felé terelte. Ez a helyzet a közösségi emlékezet és a hatalmi beavatkozás kapcsolatát is részévé teszi az előadásnak. A darab fogadtatásában sokféle nézői visszajelzés jelent meg. A szereplők ábrázolásában minden karakter saját igazsága helyet kap, a darab nem egyetlen nézőpontot rögzít, hanem több eltérő valóságot egyszerre jelenít meg a színpadon.

Portrait Interview – Curator’s Summary: Rodrigó Balogh (Independent Theater Hungary), director of the play „Disrupters of a Regime” (2025)

Kurátor: Dr. Gulyás Klára

A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.

A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.

A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.