Makai István

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke és a 2017-ben bezárásra került Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ alapító igazgatója

Makai István a roma holokauszt emlékezetéhez kapcsolódó, Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ létrehozását egy hosszabb ideje érlelődő folyamatként írja le. Elmondása szerint a roma történeti kutatás és az emlékezetpolitika helyzete régóta rendezetlen, és ez motiválta azt a közös gondolkodást, amely 2012-ben indult el, amikor a Roma Polgári Tömörülés egy magánadományozók által felajánlott épülethez jutott Csepelen. Az épület megszerzése után roma és nem roma közéleti szereplőkkel, magánszemélyekkel és szakemberekkel kezdtek egyeztetni arról, milyen funkcióval töltsék meg a helyet. Végül az emlékezetpolitika irányába mozdultak el, mivel úgy látták, hogy sem Magyarországon, sem Európában nem alakult ki erős intézményi háttér a roma holokauszt emlékezetének fenntartására. A projekt megvalósítása során kizárólag magánszemélyekre és vállalatokra támaszkodtak, állami vagy pályázati forrást nem vettek igénybe, és több lépésben építették fel az intézményt. Az épület felújítása közel két évig tartott, mivel az eredeti állapota jelentősen leromlott volt. A munkálatok során különböző vállalatok és támogatók járultak hozzá a megvalósításhoz: az épület renoválását például egy multinacionális cég finanszírozta, míg az informatikai rendszert egy másik vállalat építette ki. A felújítással párhuzamosan elkezdték a tartalmi elemek gyűjtését is: festményeket, használati tárgyakat, irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, valamint fotó installációkat és dokumentumfilmeket szereztek be. A cél egy olyan tér létrehozása volt, amely egyszerre szolgál találkozóhelyként és emlékezetpolitikai központként a roma közösség számára. A Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot végül 2014. augusztus 2-án nyitották meg hivatalosan ünnepség keretében, széles körű hazai és nemzetközi részvétellel. Ekkor került felavatásra a Központ területén elhelyezésre került emléktábla is.
A központ működését három fő egység köré szervezték. Az egyik tér a deportáltak és elhurcoltak emlékének állított emléket, egy másik helyiség vetítőszobaként működött, ahol folyamatosan dokumentumfilmeket és más mozgóképes anyagokat mutattak be, a harmadik pedig kulturális-irodalmi térként szolgált, roma tematikájú alkotásokkal és könyvekkel. Az intézményben kiemelt szerepet kapott az informatikai fejlesztés: többnyelvű – magyar, angol és romani nyelvű – tartalmakat tettek elérhetővé, és olyan installációkat hoztak létre, amelyek a látogatók számára közérthetően mutatták be a témát. Emellett egy vándorkiállítást is kialakítottak, amelyet külföldi helyszínekre is eljuttattak.
A központ működése során széles látogatói körrel találkozott. Iskolai csoportok érkeztek az ország különböző részeiből, de egyéni látogatók és külföldi vendégek is rendszeresen megfordultak az intézményben. A látogatók számára minden esetben tárlatvezetést biztosítottak, és a programok során igyekeztek személyesebb, befogadhatóbb környezetet teremteni. A visszajelzések alapján a kiállítás és az ott szerzett élmények sokak számára meghatározóak voltak. Az intézmény 2014 és 2017 között folyamatosan működött, időközben egy alkalommal állami támogatást is kapott egy évre, azonban ezt követően ismét saját forrásokra kellett támaszkodniuk.
A működtetés fenntartása egyre nehezebbé vált, mivel a további finanszírozási lehetőségek korlátozottak voltak. Makai István elmondása szerint több közéleti szereplőt és intézményt is megkerestek támogatásért, de tartós megoldást nem sikerült találni. A központ működtetése végül 2017. január 27-én – anyagi okok miatt – megszűnt. A bezárás napján az intézmény teljes anyagát, installációit és technikai eszközeit leszerelték és elszállították, majd raktárba helyezték. Az épületet is el kellett adni, mivel annak fenntartása sem volt biztosítható.
Elmondása szerint az intézmény létrehozása során elsősorban civil és szakmai együttműködésekre támaszkodtak, és a kormányzati szereplők inkább a megnyitóhoz kapcsolódtak, mintsem a létrehozás folyamatához.
A központ kialakításában és működtetésében egy szakmai csapat vett részt, amelyben roma értelmiségiek és más szakemberek egyaránt jelen voltak. A projekt során történészeket és kutatókat is bevontak, hogy a bemutatott anyagok hitelesek legyenek. Emellett együttműködés alakult ki más intézményekkel is, például a Holokauszt Emlékközponttal, valamint a hazai zsidó közösségek képviselőivel. Ezek az együttműködések szakmai támogatást és kapcsolati hálót biztosítottak az intézmény számára.
Makai István hangsúlyozza, hogy a budapesti roma holokauszt kezdeményezések és megemlékezések nem egymással versengve működtek, hanem inkább kiegészítették egymást. Minden ilyen eseményen részt vett, és fontosnak tartotta, hogy a különböző szervezetek együtt erősítsék az emlékezet fenntartását. A roma közösségen belüli különböző megközelítések és vélemények ellenére az együttműködés lehetőségét hangsúlyozza.
A jövőre vonatkozóan Makai István megemlítette, hogy a központ újranyitásának lehetősége továbbra is fennáll, amennyiben megfelelő gazdasági környezet alakul ki. Az intézmény anyagát éppen azért őrizték meg, hogy később ismét bemutatható legyen. A cél továbbra is az, hogy a roma holokauszt emlékezete és a roma kultúrák különböző szegmensei minél szélesebb körhöz eljusson, és hogy az ehhez kapcsolódó értékek megőrződjenek és hozzáférhetővé váljanak a közösség számára.

Portrait Interview – Curator’s Summary: István Makai, president of the Roma Civic Association and the former director of the Roma History, Culture, Education, and Holocaust Center, which closed in 2017

Kurátor: Dr. Gulyás Klára

A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.

A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.

A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.