Szegedi József

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Szegedi József, a szentlőrinci „vándor emlékmű" létrehozója

Kurátori interjú összefoglaló

Szegedi József, Küzdjünk Együtt Roma Egyesület elnöke

Szentlőrincen a roma holokauszt emlékezeti gyakorlata civil kezdeményezéshez, a „Küzdjünk Együtt Roma Egyesület” tevékenységéhez kapcsolódik, amely Szegedi József tevékenységén keresztül jelenik meg. Az emlékezéshez vezető folyamat egy egyetemi időszakhoz köthető, amikor önkéntes munkája során találkozott először a roma holokauszt megemlékezésének gondolatával. Ezt követően egy auschwitzi tanulmányút meghatározó élményt jelentett számára, amely során megfogalmazódott benne az a cél, hogy a saját közösségében és más településeken is elindítsa az emlékezeti gyakorlatot. A tevékenység a Küzdjünk Együtt Roma Egyesület keretében valósult meg, amelynek tagjaival több éven keresztül járták a településeket Baranya vármegyében. A munka során felkeresték a roma nemzetiségi önkormányzatokat és a települési vezetőket, és felmérték, hogy hol találhatóak roma holokauszt emléktáblák vagy megemlékezések. A tapasztalatok szerint a települések jelentős részében sem emléktábla, sem megemlékezési gyakorlat nem volt jelen, és sok esetben a helyi közösségek nem rendelkeztek konkrét ismeretekkel a roma holokausztról. A települések bejárása során vegyes reakciókkal találkoztak. Több esetben a helyi szereplők nem tudtak a roma holokauszt történetéről, más esetekben a téma belső feszültségeket is hordozott, különösen olyan családok esetében, amelyek érintettek voltak a történeti eseményekben. A kezdeményezés részeként identitáserősítő programokat szerveztek, amelyek során roma történelemmel, kultúrával és hagyományokkal kapcsolatos foglalkozásokat tartottak. A programok során kisebb csoportokkal dolgoztak, és a cél az volt, hogy a közösségekben kialakuljon egy alapvető tudás és motiváció az emlékezés iránt. A program több tucat településen valósult meg, és különböző korosztályokat ért el, bár a részvétel inkább az idősebb generáció körében volt jellemző. A szentlőrinci kezdeményezés kezdetben egy állandó emlékmű létrehozására irányult. A tervek szerint egy Roma Park jött volna létre, amelyben egy holokauszt-emlékmű is helyet kapott volna. A tervezés során együttműködés alakult ki a település vezetésével, és a helyszínt is kijelölték. A megvalósítást azonban az engedélyeztetési folyamat akadályozta, és a tervek nem készültek el a megemlékezés időpontjáig. Az időbeli korlátok miatt született meg a vándor emlékmű koncepciója. A vándor emlékmű lehetővé tette, hogy a megemlékezést ne kössék egyetlen helyszínhez, hanem több településre is eljuttathassák. Az emlékmű fából készült, körülbelül két méter magas, és könnyen szállítható. Az installációhoz fotóanyag is kapcsolódik, amely archív képeken keresztül mutatja be a roma holokauszt eseményeit. Az emlékmű felületén a „Soha többé” felirat jelenik meg. A vándor emlékmű használata szolgáltatásként is működik: az egyesület vállalja, hogy különböző településekre elviszi és felállítja az emlékművet, valamint igény esetén ismertetőt tart a roma holokausztról. A kezdeményezés célja, hogy olyan helyszínekre is eljusson az emlékezés, ahol korábban nem volt jelen semmilyen megemlékezési forma. Szentlőrincen a roma holokauszt megemlékezés korábban nem volt jelen. A megemlékezésen különböző településekről érkeztek résztvevők, valamint roma önkormányzati és civil szereplők is jelen voltak. A program részeként beszédek hangzottak el, zenei előadás zajlott, valamint egy rövid videót is levetítettek. A város részéről a jegyző vett részt az eseményen, és a koszorúzás során képviselte a települést. 

A kezdeményezéshez kapcsolódóan más programok is megvalósultak, például a roma értékek vándorkiállítása, amely a közösség kulturális örökségét mutatja be. A kiállítás több településen is bemutatásra került, és a célja a roma identitás erősítése. A tervek között szerepel egy tájház létrehozása is, ahol a gyűjtött tárgyakat és eszközöket helyeznék el. A szentlőrinci roma nemzetiségi önkormányzat a kezdeményezésben nem vállalt aktív szerepet. A visszaemlékezés szerint az emlékmű létrehozását nem tekintette saját feladatának, és nem kapcsolódott be a szervezési folyamatba. A kezdeményezés így elsősorban civil szervezeti keretek között valósult meg, a települési önkormányzat támogatásával.

A roma holokauszt emlékezete Szentlőrincen így egy civil kezdeményezésen, identitáserősítő programokon, valamint a vándor emlékmű használatán keresztül jelenik meg. 

Portrait Interview – Curator's Summary: József Szegedi, creator of the „traveling monument" of Szentlőrinc

Kurátor: Dr. Gulyás Klára

A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.

A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.

A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.