Bernáth Gábor 

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Bernáth Gábor, a Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok agyonvernek – Az európai roma holokauszt (2015) című könyv társszerzője

Kurátori interjú összefoglaló

Bernáth Gábor, kutató

Bernáth Gábor több mint két évtizeden keresztül vett részt a roma mozgalomban és a roma önszerveződés különböző formáiban. Saját meghatározása szerint ennek az időszaknak a „csúcspontján”, majd a későbbi szétzilálódás idején is aktív szereplője volt. Munkájának egyik meghatározó eleme a Roma Sajtóközpont 1995-ös megalapítása volt, amelyet több társával együtt hozott létre. A szervezet hírügynökségként működött, és mintájául a Magyar Távirati Iroda szolgált. Vidéki tudósítói hálózattal dolgoztak, és tudatosan építettek ki egy médiagyakornoki programot, amelynek célja roma/cigány fiatalok bevonása és képzése volt, hogy később átvehessék a szervezet működtetését. A kezdeti időszakban roma/cigány és nem roma újságírók együtt dolgoztak, mivel a magyar médiában ekkor még alig volt roma/cigány újságíró jelen. A Roma Sajtóközpont tevékenységének részeként már a kilencvenes évektől kezdve foglalkoztak a roma holokauszt emlékezetével. Ennek egyik első eredménye egy roma holokauszt túlélők visszaemlékezéseit tartalmazó kötet volt, amelynek elkészítését hosszabb kutatómunka előzte meg. A túlélők felkutatása az Általános Értékforgalmi Banknál őrzött adatlapok alapján történt, amelyek a háború utáni kárpótlási folyamat során keletkeztek. Ezek segítségével sikerült olyan személyeket azonosítani, akik a roma holokauszt túlélői voltak, és akik közül többen még ugyanazon a lakcímen éltek, amelyet korábban megadtak. A Roma Sajtóközpont munkatársai több hónapon keresztül járták az országot, és interjúkat készítettek velük. A kötet összeállítása során több közreműködő is részt vett a munkában, és a könyv végül a roma holokauszt túlélőinek személyes történeteire épült. A kötet megjelenését követően széles körben elterjedt. A példányok egy részét visszajuttatták az interjúalanyokhoz, ami több esetben személyes és családi beszélgetéseket indított el olyan élményekről, amelyek korábban nem kerültek szóba. A megjelenést ugyanakkor nyelvhasználati vita is kísérte, amely a roma holokauszt megnevezésével kapcsolatos kifejezések körül alakult ki. A vita során több roma értelmiségi kritikát fogalmazott meg, amelyre válasz is született, és a későbbiekben módosult a használt terminológia.

A Roma Sajtóközpont munkatársai hosszú időn keresztül dolgoztak azon, hogy a roma holokauszt emlékezete megjelenjen a magyarországi nyilvánosságban és az emlékezetpolitikai térben. Rendszeresen szerveztek médiakampányokat, különösen az augusztus 2-i emléknap köré időzítve, és különböző sajtófelületeken jelentettek meg visszaemlékezéseket, tudósításokat és interjúkat. Több alkalommal közvetlen beavatkozással érték el, hogy a roma holokauszt nagyobb hangsúlyt kapjon intézményi keretek között.

A Roma Sajtóközpont működése során nem tekintette elsődleges feladatának az identitásépítést, ugyanakkor figyelmet fordított arra, hogy a romákról szóló médiakép ne kizárólag negatív eseményekre épüljön. A kilencvenes években különböző identitásépítési kísérletek zajlottak, amelyekben szerepet kapott a roma történelem bemutatása, a kulturális hagyományok megjelenítése és a roma holokauszt történetének beemelése is. A roma közösségen belüli különbségek és feszültségek hatással voltak ezekre a folyamatokra, és többféle megközelítés jelent meg a közösségi identitás kialakítására vonatkozóan.

A 2015-ben készült, „Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek – Az európai roma holokauszt” című középiskolai tankönyvet Orsós Juliannával és Brassói Viviennel írta. A tartalom összeállítása során fontos cél volt, hogy az a középiskolás korosztály számára befogadható. A könyv nem hagyományos, lineáris szerkezetben épül fel, hanem rövidebb, tagolt szövegegységekre bontva jeleníti meg a tartalmat. A fejezetek külön-külön is olvashatók, és nem feltétlenül igénylik a teljes könyv lineáris végigolvasását. A könyv központi narratív eleme hat fiatal szereplő története, akik különböző európai helyszínekről származnak. A történet az 1930-as évek végén indul, és a könyv a történelmi eseményekkel párhuzamosan követi a szereplők életének alakulását. A különböző fejezeteknél visszatérnek ezekhez a szereplőkhöz, és bemutatják, hogyan változik a sorsuk az adott történelmi helyzetekben. A könyv végén derül ki, hogy közülük kik élték túl a roma holokausztot. A szöveg kialakítása során fontos szempont volt, hogy ne tartalmazzon hosszú, egybefüggő szövegrészeket. A tartalom így rövidebb egységekből áll, és jelentős arányban tartalmaz vizuális elemeket is, amelyek kiegészítik a szöveget, és a vizuális feldolgozást segítik. A könyv a roma holokausztot tágabb történeti és társadalmi összefüggésben mutatja be. A hangsúly a jogfosztási és kirekesztési folyamatokon van, amelyek a holokauszthoz vezettek. A könyv bemutatja azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyek fokozatosan vezettek a rom/cigány közösségek üldöztetéséhez. A tartalomban ellenállástörténetek is megjelennek, amelyek különböző egyéni cselekedeteket és helyzeteket mutatnak be.

A tankönyvhöz kapcsolódóan tanár továbbképzési program is készült a Tom Lantos Intézet támogatásával. A képzés célja az volt, hogy a pedagógusok módszertani eszközöket kapjanak a téma feldolgozásához. A program során különböző gyakorlatokat alkalmaztak, amelyek segítették az osztálytermi beszélgetések vezetését, különösen olyan helyzetekben, amikor előítéletek vagy sztereotípiák jelentek meg. A képzés moduláris felépítésű volt, így különböző időkeretekben is alkalmazhatóvá vált, például egy vagy két tanórás blokkokban, illetve hosszabb tematikus programok részeként. A program részeként olyan feladatok is megjelentek, amelyek a diákok aktív részvételére építettek. Ezek között szerepeltek olyan helyzetgyakorlatok, amelyek különböző társadalmi szituációkat mutattak be, és amelyekben a diákoknak megoldási lehetőségeket kellett keresniük. A képzés során a pedagógusok olyan módszereket sajátítottak el, amelyek más oktatási helyzetekben is alkalmazhatók.

A rendszerváltás időszakában szerzett tapasztalatok, a kulturális és közéleti kapcsolatok, valamint a roma közösséggel kialakított személyes kapcsolatai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a „roma ügy” elkötelezett szereplőjévé váljon. A roma közéleti munka során kialakult kapcsolatok és együttműködések hosszú távon is meghatározták tevékenységét.

Portrait Interview – Curator’s Summary: Gábor Bernáth, co-author of the book „If I Run, They Shoot Me Dead, If I Stop, They Beat Me to Death – The European Roma Holocaust” (2015)

Kurátor: Dr. Gulyás Klára
A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.
A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.
A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.