Herfort Marietta

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Herfort Marietta, a Phiren Amenca Koordinációs Iroda korábbi ügyvezető igazgatója

Herfort Marietta a roma holokauszt emlékezetével 2011-ben találkozott először, amikor egy nemzetközi ifjúsági program keretében Auschwitz-Birkenauba és Krakkóba utazott. A programot a TERNIPE – Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat szervezte, és több országból érkező fiatalok vettek részt benne. Egy héten keresztül a roma holokauszt történetéről, valamint a jelenkori cigányellenességről beszélgettek, és augusztus 2-án közösen vettek részt a megemlékezésen Birkenauban. Ez az alkalom meghatározó tapasztalatot jelentett számára, és ekkor döntötte el, hogy a jövőben is foglalkozni szeretne a témával. Korábban sem az iskolában, sem a családban nem találkozott részletesebb tudással a roma holokausztról, így ez az élmény jelentette az első mélyebb kapcsolódási pontot. A későbbiekben a TERNIPE, majd a Phiren Amenca hálózat munkájában vett részt, ahol évről évre szerveztek nemzetközi ifjúsági programokat a roma holokauszt és a cigányellenesség témájában. 2014-ben egy nagyszabású, több mint ezer résztvevőt megmozgató eseményen vettek részt, ahol 120 magyar fiatal csatlakozott a megemlékezéshez. Ez az esemény nemcsak a közös emlékezésről szólt, hanem arról is, hogy a résztvevők saját országukban folytassák a munkát, és kampányoljanak augusztus 2-a hivatalos elismeréséért. A programhoz kapcsolódóan civil szervezetek – köztük a Romaversitas Alapítvány – Brüsszelben mozgósították a kapcsolataikat, amelynek eredményeként az Európai Parlament hivatalosan is elismerte augusztus 2-át a Roma Holokauszt Emléknapjaként. A programok szervezése során Herfort Marietta oktatási koordinátorként dolgozott, és részt vett nagyobb létszámú csoportok utaztatásában is. A 2014-es program során például 120 fős magyar csoportot szerveztek, amelynek lebonyolításában több aktivista vett részt. A programok mindig több szakaszból álltak. Az utazás előtt felkészítő alkalmakat tartottak, majd a helyszíni részvételt követően utánkövetés is zajlott. A résztvevők között roma holokauszt túlélők is voltak, például Forgács Bandi bácsi, aki személyes történetein keresztül segítette a fiatalok megértését. Az ilyen találkozások során videófelvételek is készültek, amelyek később az emlékezet megőrzésének fontos eszközeivé váltak. A roma holokauszt emlékutazások keretében során látogattak el a komáromi Csillagerődhöz is, amelynek történetét szintén túlélők elbeszélései alapján ismerték meg. 2015-ben itt szerveztek megemlékezést, amelyhez helyszíni bejárás és előkészítő munka kapcsolódott. A helyszínen kiállítást is rendeztek, amely Turai Balázs a 2008–2009-es roma emberek sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság tárgyalásain készült fotóiból állt. A kiállítás célja az volt, hogy a múlt eseményeit a jelen tapasztalataival együtt jelenítsék meg. A programok szervezése során törekedtek arra, hogy a történelmi eseményeket tágabb összefüggésben mutassák be, és hogy a résztvevők a jelenkori társadalmi folyamatokat is értelmezni tudják. A megemlékezések formái az évek során bővültek. Több alkalommal csatlakoztak nemzetközi programokhoz, például az Élet Menetéhez. Emellett saját kezdeményezésű eseményeket is szerveztek. 2021-ben egy 24 órás megemlékezést tartottak a budapesti Nehru-parton, amely során roma holokauszt-áldozatok neveit olvasták fel folyamatosan. A program előkészítése során kiterjedt kutatómunka zajlott, amelynek eredményeként mintegy 12 ezer nevet gyűjtöttek össze, többek között nemzetközi intézmények bevonásával. A megemlékezésben számos civil szervezet és önkéntes vett részt, és a virrasztás időtartama a történelmi események időpontjához kapcsolódott.

A fiatalok bevonása központi eleme volt ezeknek a programoknak. A személyes jelenlét – például a koncentrációs táborok meglátogatása – és a közösségi élmény egyaránt fontos szerepet játszott abban, hogy a résztvevők aktívabbá váljanak. A nemzetközi találkozók során kialakuló kapcsolatok és közös tapasztalatok hozzájárultak ahhoz, hogy több résztvevő saját közösségében is kezdeményezéseket indítson. A programok során a hangsúly a közös tanulási folyamaton volt, amelyben a résztvevők együtt dolgozták fel a történelmi és jelenkori kérdéseket.  A tanulmányutak során igyekeztek olyan helyszíneket is felkeresni, ahol korábban nem jártak roma csoportok. Ezek közé tartozott például Buchenwald, ahol a roma fogvatartottak számára kialakított részlegekről is információt szereztek. Emellett kapcsolatba léptek nemzetközi intézményekkel, például a Jad Vasem Holokauszt Emlékközponttal. Az ilyen együttműködések során lehetőség nyílt arra, hogy új kutatási irányok és együttműködések alakuljanak ki.

A programok során egyre nagyobb hangsúlyt kapott az ellenállás története is. A megemlékezések és kampányok során nemcsak az áldozatokra, hanem azokra a történetekre is figyelmet fordítottak, amelyek az ellenállás különböző formáit mutatják be. Május 16-án, a Roma Ellenállás Napján rendszeresen szerveztek kampányokat, amelyekben a fiatalokat arra ösztönözték, hogy saját történeteiken keresztül fogalmazzák meg, mit jelent számukra az ellenállás. Ezek a programok a történelmi események mellett a jelenkori tapasztalatokra is reflektáltak.

A roma holokauszt emlékezetéhez kapcsolódó budapesti megemlékezések szervezése során különböző formák jelentek meg. Több esetben párhuzamosan zajlottak megemlékezések különböző szervezők részvételével, és kezdeményezések indultak arra is, hogy közös, nagyobb eseményeket hozzanak létre. Ezek az együttműködések változó eredménnyel jártak, de a különböző szereplők részvétele folyamatos maradt. Előfordul, hogy különböző politikai szereplők külön időpontokban szerveznek megemlékezéseket, ami több párhuzamos eseményt eredményez. A Phiren Amenca arra törekedett, hogy új formákat találjanak a megemlékezésekhez, például névsorolvasás vagy más, a hagyományos beszédektől eltérő formák alkalmazásával. A programok szervezése során fontos szempont volt a különböző közösségek bevonása.

A roma holokauszt témája jelenleg korlátozott mértékben szerepel az iskolai tananyagban, és nem áll rendelkezésre olyan intézmény, amely kifejezetten a roma kultúrával vagy a roma holokauszttal foglalkozna. A téma feldolgozása gyakran civil kezdeményezésekhez kapcsolódik, és a kutatások egy része is ilyen keretek között zajlik. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok minél több lehetőséget kapjanak a témával való foglalkozásra, és hogy új kutatások és kezdeményezések induljanak el ezen a területen.

Portrait Interview – Curator’s Summary: Marietta Herfort, former executive director of the Phiren Amenca Coordination Office

Kurátor: Dr. Gulyás Klára

A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.

A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.

A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.