Ferkovics József
Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Ferkovics József, festőművész és grafikus
Kurátori összefoglaló
Ferkovics József, képzőművész
Ferkovics Józsefet már fiatal korától foglalkoztatta a történelem, különösen a XX. század első felének eseményei és a holokauszt. A művészetet olyan eszköznek tekinti, amely képes érzékenyíteni, figyelmeztetni, és megmutatni, hol húzódik a határ az emberséges és az embertelen között. A roma holokauszt témájával 2003-ban kezdett el konkrétan foglalkozni, amikor Zsigó Jenő felkérésére grafikákat készített az Amaro Drom újság számára. Ekkor született meg az első, körülbelül 10–15 darabból álló sorozata. A téma később, Daróczi Ágnes felkérés nyomán került ismét előtérbe. Ekkor már tudatosabban, átgondoltabban kezdett hozzá egy új sorozat elkészítéséhez, amelyen 2014-től dolgozott. A munkát kutatás előzte meg. Túlélőkkel beszélgetett, köztük egy auschwitzi túlélővel, valamint a szombathelyi zsidó közösség vezetőjével is, akitől részletes beszámolókat hallott a deportálások előtti megaláztatásokról, erőszakról és kifosztásról. A 2014-es képsorozat kialakításakor abból indult ki, hogy a roma holokausztról alig maradt fenn vizuális dokumentáció. Ezért olyan képi világot hozott létre, amely archív felvételek hatását kelti. A képek sérültek, égetettek, töredezettek, mintha megmaradt, de megrongálódott emlékek lennének. Nem konkrét jeleneteket akart rekonstruálni, hanem hangulatot és érzetet közvetíteni. A képeken nem a fizikai brutalitás dominál, hanem a lelki sérülések, a félelem és a trauma jelenik meg. Egyes munkákon irodalmi idézeteket is elhelyezett, például Radnóti sorait, amelyek a trauma maradandóságát idézik fel. A sorozatban zsidó szimbólumok is megjelennek, amelyek a roma és zsidó közösségek párhuzamos történelmi tapasztalatára utalnak. A két csoport együtt jelenik meg a képeken, és ez a vizuális megközelítés a közös sors hangsúlyozását szolgálja. A műveket több helyszínen is kiállították, például Szombathelyen, ahol diákcsoportok is megtekintették őket. A kiállítások célja az volt, hogy a látogatók ne csak információkat kapjanak, hanem érzelmileg is kapcsolódni tudjanak a bemutatott történetekhez.
Szombathelyre költözése után Ferkovics József aktívan bekapcsolódott a helyi roma közösségi életbe. Kulturális programokat, irodalmi esteket és kiállításokat szervezett, és kapcsolatba került a helyi roma önkormányzati szereplőkkel. A megyei roma irodában végzett munkája során több kezdeményezés elindításában vett részt. Ezek közül kiemelkedik a büki roma holokauszt emlékmű létrehozása, amely helyi kezdeményezésként indult, és a városvezetés támogatásával valósult meg. Az emlékmű elkészítésében és az előkészítésben is részt vett, az avatás pedig szélesebb nyilvánosságot kapott. Korábban Nagykanizsán is aktív szerepet vállalt a roma közösségi életben. A kilencvenes években civil szervezeti formában működő roma klubokban vett részt, majd önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Részt vett a nagykanizsai roma holokauszt emlékmű létrehozásában, amely az első ilyen jellegű emlékművek közé tartozott Magyarországon. A kezdeményezés a helyi roma közösségtől indult, és a városvezetés támogatásával valósult meg, az avatás pedig országos visszhangot kapott. A kilencvenes években a roma közösségi és kulturális élet szervezése mellett részt vett a cigány népismereti oktatás elindításában is. Részt vett a 2004-ben felállított második toronyi emléktábla létrehozásában is, amely egy komplex programsorozat részeként valósult meg. A programsorozathoz kiállítások, előadások és kutatások kapcsolódtak, és a helyi közösség aktív szerepet vállalt a megvalósításban.
Ferkovics József személyes élettörténete is szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogyan a roma holokauszt témájához viszonyul. Gyermekkorát állami gondozásban töltötte, ahol fizikai és lelki bántalmazás érte. Ezek az élmények meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan közelít a roma holokauszt témájához, és hogyan jelennek meg ezek a tapasztalatok az alkotásaiban. Elmondása szerint ezek az élmények segítették abban, hogy átélhető módon tudja megjeleníteni a kiszolgáltatottság és félelem érzését. Egy kiállítás során túlélők is megszólították, és azt mondták, hogy a képek hitelesen adják vissza az általuk átélt érzéseket.
Ferkovics József szerint a roma történelem és kultúra jelenléte az oktatásban korlátozott, és kevés lehetőség van arra, hogy a roma diákok saját kulturális tartalmaikkal találkozzanak az iskolában. Fontosnak tartja, hogy roma írók, költők és alkotók is megjelenjenek az oktatási környezetben, és hogy a diákok számára hozzáférhetővé váljanak ezek az ismeretek.
Ferkovics szerint a kilencvenes években még elérhetők támogatási rendszerek működtek, amelyek lehetővé tették a roma alkotók megjelenését. Pályázatok, ösztöndíjak és alkotótáborok segítették a művészeti tevékenységet, és sokan kezdtek el festészettel foglalkozni. A támogatási rendszer egyéni ösztöndíjakat is biztosított, amelyek jelentős szerepet játszottak az alkotói tevékenységben. Ebben az időszakban több roma művészeti kezdeményezés is létrejött, kiállítások, gyűjtemények és alkotói közösségek alakultak ki. A művészeti tevékenység egy része pályázati és támogatási rendszerekhez kapcsolódott, és különböző szervezetek koordinálták. A roma művészeti élet szervezése és működése többféle formában jelent meg, és az alkotók különböző utakon kapcsolódtak be ebbe a közegbe.
Portrait Interview – Curator’s Summary: József Ferkovics, painter and graphic artist
Kurátor: Dr. Gulyás Klára
A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.
A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.
A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.