Králl Kevin

Portéinterjú – kurátori összefoglaló: Králl Kevin, a Tükörkép (2021) című animációs film rendezője

Kurátori interjú összefoglaló

Králl Kevin, filmrendező

Králl Kevin a Tükörkép című animációs film létrehozását egy korábbi alkotói folyamat folytatásaként írja le, amelyben az identitás kérdése már korábban is központi szerepet kapott. A film ötlete 2021 nyarán fogalmazódott meg benne, amikor egy harmadik animáció elkészítését tervezte két korábbi munkája után. Eredetileg egy olyan történetet akart létrehozni, amely az önazonosság megtalálásáról és az önmagunk felvállalásáról szól, és egyfajta irányt mutat a néző számára. A kiindulópont egy gondolat volt, amely szerint vannak emberek, akiknek egy egész élet sem elegendő ahhoz, hogy megtalálják önmagukat. A roma holokauszt témájához később, egy pályázati lehetőség hatására kapcsolódott, amely roma társadalmi kérdések feldolgozására ösztönzött. Ekkor döntött úgy, hogy a filmet a roma holokauszt emléknapjához, augusztus 2-ához köti. A film elkészítése rövid, intenzív időszak alatt zajlott. A szinopszis elkészülése után a producerrel, Vasas Petrával közösen kezdtek dolgozni, és a pályázati határidő miatt körülbelül egy hónap állt rendelkezésükre. A választott technika a papírkivágásos animáció volt, amely során képkockáról képkockára, kivágott figurákat mozgatva rögzítették a jeleneteket egy üveglap alatt. A cél az volt, hogy rövid időtartamban – körülbelül három percben – olyan vizuális és érzelmi hatást érjenek el, amely megragadja a néző figyelmét. A történet középpontjában egy kislány alakja áll, akinek figurája nem egyértelműen azonosítható a film elején. A néző kezdetben egy arctalan, nehezen meghatározható formát lát, amely egy zord, havas környezetben halad előre. A film szerkezete sajátos módon épül fel. Miközben a szereplő előrehalad a térben, a történet egyre inkább visszafelé bontakozik ki, és a múlt felé vezeti a nézőt. A cselekmény során fokozatosan válik felismerhetővé a karakter, és a film végére egy konkrét családi jelenethez jutunk el, amelyben a kislány a saját családját látja viszont. Ez a jelenet a mindennapi élethez, a zenéléshez és a hagyományokhoz kapcsolódik. A film vizuális világa erősen szimbolikus, és különböző motívumok egymásra épüléséből áll össze. A roma zászló színei visszatérő elemként jelennek meg, egy lepke szárnyain, amely a film elején és végén is feltűnik, így keretezi a történetet. A ruházat szintén jelentéshordozó szerepet kap. A hagyományos roma viselet a családi jelenetekben jelenik meg, míg a csíkos rabruha a holokauszt kontextusára utal. A rabruha mellényén elhelyezett vörös kocsikerék motívum a roma identitás jelöléseként jelenik meg, és összekapcsolódik a zászló színeivel. A tárgyak és vizuális elemek nem önállóan jelennek meg, hanem egymással összefüggésben, a történet részeként épülnek be a filmbe.

A hanghasználat a film egyik alapvető eszköze. A történetben nincsenek dialógusok, a szereplők nem beszélnek, helyettük a hangok és zörejek közvetítik a történéseket. A film elején puskaropogás és sikolyok hallhatók, amelyekből fokozatosan alakulnak ki a léptek hangjai és a környezeti zajok. A hangok nem kísérőelemként működnek, hanem a cselekmény részét képezik. A néző ezek segítségével tudja követni az eseményeket. A film nagy részében nincs zenei aláfestés, csak a végén jelenik meg zene, amikor a történet egy családi jelenethez érkezik, és a vizuális világ is megváltozik, színesebbé válik.

A Tükörkép bemutatását követően több hazai és nemzetközi fesztiválon is szerepelt. Az első jelentős bemutató a CineFesten volt, amelyet további fesztiválszereplések követtek. A filmet vetítették többek között Németországban és az Egyesült Államokban is, Berlinben pedig egy héten keresztül szerepelt egy színházi tér programjában. A film később a Filmio platformra is felkerült, ahol rövid idő alatt az egyik legnézettebb animációs rövidfilmmé vált. A vetítések során különböző korosztályokból érkező közönség találkozott a filmmel, és több alkalommal személyes visszajelzések is érkeztek a nézőktől.

A közönségreakciók gyakran a film értelmezésének nehézségére és az érzelmi hatására utaltak. Többen jelezték, hogy elsőre nem értették pontosan a jelképeket vagy a történet szerkezetét, ugyanakkor a hangok, a képi világ és a zene együttesen erős hatást gyakorolt rájuk. A vetítések során megfigyelhető volt, hogy a kezdeti bizonytalanság után a nézők figyelme fokozatosan a filmre irányult, és a vetítés végére csendesebb, koncentráltabb befogadás alakult ki.

Elmondása szerint a film készítése hozzájárult ahhoz, hogy saját identitásával kapcsolatban is tisztábban lásson, és kevésbé érezzen bizonytalanságot.

Portrait Interview – Curator’s Summary: Kevin Králl, director of the animated film „Reflection" (2021)

Kurátor: Dr. Gulyás Klára
A bemutatott kurátori interjú összefoglalók tudományos műveknek minősülnek, amelyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak.
A bemutatásra kerülő tartalmak a kutatás folyamatban lévő eredményei, amelyek első alkalommal kerülnek nyilvánosság elé. A kiállításhoz kapcsolódó tudományos publikáció megjelenéséig e művek tudományos célú idézése, bármilyen egyéb felhasználása és további közlése, terjesztése kizárólag a szerzők előzetes hozzájárulásával lehetséges.
A kötet megjelenését követően a kutatási eredmények a tudományos hivatkozás általános szabályai szerint használhatók majd fel.