A Nemzeti zarándoklatot kezdeményező Ács Városért Társaság és a Holokauszt Emlékközpont az Osztrák Kulturális Fórum támogatásával 2013. május 8-án, szerdán 17 órakor rendezi meg Irene Suchy Strasshof című kötetének bemutatóját. A német nyelvű könyvet a szerző mutatja be, majd beszélgetést hallhatnak az érdeklődők prof. Szita Szabolcs történész, Drucker Tibor és Hacsek László túlélők részvételével az 1944-45-ben Strasshofban és a környéken történtekről.

Vonatok Strasshofba

Az 1944. március 19-ei német megszállás után a sokat tapasztalt cionisták szűk köre, elszánt fiatalok csoportjai kísérletet tettek az országban meghúzódott külföldi zsidók ezreinek és a hazai zsidóság egy részének megmentésére. A Zsidó Segély- és Mentőbizottság  küldetését nehezítette, hogy a cionistákat a magyar zsidóság hivatalos képviselői nem támogatták.

A Mentőbizottság Komoly Ottó mérnök és dr. Kasztner Rezső újságíró vezetésével sokat kockáztatott. Áprilisban felvette a kapcsolatot Eichmann tisztjeivel. Tudták, hogy többen korruptak. Pénzért emberéleteket lehetett náluk vásárolni, az egyenlőtlen alkudozás azonban elhúzódott.  Kasztner az “áruért vért” akció során a Svájcba irányított 1684 fős szállítmány összeállítása mellett további zsidó életek megkímélését követelte.

Az SS június végén öt vonatot Auschwitz-Birkenau helyett a Bécs melletti Strasshofba irányított. Mint kiderült a foglyok életét csak ideiglenesen kímélték meg, egy darabig tárgyalási alapul használták őket. Strasshof rendezőpályaudvara közelében ún. átmenő tábor állt.  Augusztusban már 14 700 magyar foglyot tartottak nyilván, közülük 5972 Bécsben – 17 kerületben táborokba sorolva – végzett kényszermunkát. A gyermekeket is dolgoztatták.

Az SS bevételei gyarapítására az elhurcolt alföldi zsidók nehéz munkákat végeztek. Családostul lehetett őket munkára kiigényelni, ezzel a lehetőséggel számos helyi gazdaság, vállalat és szolgáltató élt. A kényszermunka idején az osztrák lakosság empátiája és segítőkészsége azonban többek életét megmentette. A magyar deportáltak helyzete 1945 februárjától fordult rosszabbra. A strasshofi deportálás végül kétezer-kétezerötszáz ártatlan honfitársunk életébe került, a többiek megmenekültek.

Forrás: Szita Szabolcs: Strasshof: remény és végzet, nol.hu, 2006. április 21.

A könyv eredeti címe:

Irene Suchy:

Strasshof an der Nordbahn: Die NS-Geschichte eines Ortes und ihre Aufarbeitung

Bővebben a könyvről német nyelven>>