Jogfosztástól népirításig
Az állandó kiállítás témája a magyar holokauszt. Célja, hogy a faji ideológia által fizikai megsemmisítésre ítélt magyar állampolgárok, azaz a zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését, legyilkolását elbeszélje és bemutassa.
A kiállítás vezérmotívuma az állam és az állampolgár viszonya. 1938-tól a magyar állam fokozatosan megfosztotta polgárainak egy meghatározott csoportját mindattól, ami az embert emberré teszi: jogaitól, javaitól, szabadságától, emberi méltóságától és végül puszta életétől. Ez a folyamat végzetesen 1944-ben, a német megszállás után gyorsult fel. Ennek megfelelően a kiállítás nem kronologikusan ábrázolja az eseményeket, hanem az üldöztetés egyes fázisait bemutató egységekre épül (jogfosztás, kifosztás, megfosztás a szabadságtól, az emberi méltóságtól, az élettől). Ezt a felosztást foglalják keretbe az egymás mellett elhelyezkedő, a kiállítást bevezető és lezáró termek. Előbbi a magyar zsidóságot és cigányságot mutatja be röviden, utóbbi a felszabadulás és felelősségre vonás kérdését, illetve az üldöztetésekre adott válaszokat tárgyalja.
Az egyes témák egyik központi eleme a valós családi és személyes történetek sorozata, amely a kiállítás egészén végighaladó falon kapott helyet. Mire a befejező terembe érünk, a falon futó, az életeket jelző vonalak elfogynak, a bevezető teremben megjelenő személyes tárgyak eltűnnek. Még halljuk az első teremből átszűrődő esküvői zenét, amely a pusztulás előtti időszakra emlékeztet. Innen vezet az út az emlékezés és gyász terébe, a zsinagógába. Az elpusztított közösségek emlékét a lerombolt templomok és imaházak képei, a meggyilkolt egyénekét az üvegpadokon elhelyezett portrék őrzik. Itt kapott helyet az embermentők tere is, amely a külföldi diplomaták és a honfitársaikért minden veszélyt vállaló magyarok történeteivel azt kívánja bemutatni, hogy történelmünk egyik legsötétebb órájában sok százan siettek az üldözöttek segítségére. A kiállítás a zsinagóga karzatán álló üvegfalak meditációs terében zárul.
Az egyes tematikus egységekben az érintőképernyős számítógépek segítségével az érdeklődő filmeket, képeket, eredeti dokumentumokat tekinthet meg, és mélyebben megismerkedhet az adott témával.
Nyitvatartás:
Hétfőtől– péntekig és vasárnap: 10:00 – 18:00
Szombat: Zárva
Jegypénztár zárása: 17:00
A meccs emberei
Zsidók és labdarúgás a két világháború között
A labdarúgás nyugat-európai országokhoz képest későn honosodott meg hazánkban, az első futball-labda valamikor a 19. század utolsó negyedében került Magyarországra. A századfordulótól viszont viharos gyorsasággal szerzett rajongókat a sport, 1901-től bajnokságokat rendeztek, 1902-ben pedig Európában elsőként játszott Magyarország és Ausztria nemzetek közötti válogatott mérkőzést. Gyorsan fejlődött főként a főváros labdarúgása, az első világháború előtt Európa élmezőnyébe tartozott, ebben az időszakban Magyarország játszotta a legtöbb válogatott mérkőzést a kontinensen.
Mivel a magyar labdarúgás a századfordulón született, Budapest polgári világában, így természetes, hogy a sportág szereplői között jelentős volt a zsidó középosztály szerepe. A klubvezetők, a mecénások és futballbírók tekintélyes része tartozott az izraelita felekezethez, de a labdarúgók között is számottevő volt az arányuk. A futball azonban nem vált „zsidó sporttá”, sokkal inkább jellemezte egyfajta sokszínűség.
Időszaki kiállításunk szeretne betekintést nyújtani a korszak futballjába, e mellett négy csapat és tizenkét játékos életébe. Kiállításunk a 20. század első felében jelenetős három klub Magyar Testgyakorlók Körének (MTK), a Ferencvárosi Torna Clubnak (FTC), az Újpesti Torna Egyletnek (UTE), illetve a cionista Vívó és Athletikai Clubnak (VAC) állít emléket. Tíz kiemelkedő izraelita labdarúgó és edző egyéni sorsát mutatjuk be, akik sokat tettek nemcsak a hazai, de a nemzetközi labdarúgásért is, és két olyan játokosét, akik a vészkorszak idején mentették zsidó honfitársaikat.
Szeretnénk a felidézni a korszak hangulatát, hogy a futball hétről hétre emberek tízezreit csalta ki a lelátókra, megmutatni azt a futballhőskort, amelyben a magyarországi zsidóság jelentős szerepet játszott és hozzájárult a sportág hazai aranykorához.
Nyitvatartás:
Hétfőtől– péntekig és vasárnap: 10:00 – 18:00
Szombat: Zárva
Jegypénztár zárása: 17:00
Az időszaki kiállítás nullás belépőjegy váltása mellett ingyenesen látogatható.