Milyen országos kapcsolathálója volt a nagykanizsai izraelita nőegyletnek?

Az alapító elnöknő leánya Vidor Samunė gelsei Gutmann Hedvig 1878-tól 1921-ig, negyvenhárom éven át áll a nagykanizsai izraelita nőegylet élén. Kiterjedt társadalmi összeköttetéseit a nőegylet erkölcsi és anyagi szolgálatába állította. A vezetése alatt álló intézményt társadalmi megítélésében igen magas helyre emelte. Kapcsolatépítő tevékenysége kiterjedt a kanizsai keresztény testvéregyesületekre, és a budapesti kiépülő zsidó intézményekre is. Egyaránt dolgozott az izraelita hevesi Bischitz Dávidnéval, és az evangélikus Veress Pálnéval. Utóbbi az Országos Nőképző Egyesületet vezette. Összeköttetésben állt az irodalmi és a művészvilág kiválóságaival, akik gyakran léptek fel a nőegylet estélyein. Jókai Mór is kiváló kapcsolatot ápolt a nagykanizsai izraelita nőegylettel, a nevéhez kötődik a nőegyleti díszalbum is. A vallás és a közoktatásügyi miniszterek sorából a Monarchia idején Wlassics Gyula, majd Lukács György is elismerte a nőegylet társadalmi tevékenységét.
A legnagyobb adományozók sorában a báró Gutmann-család tagjai mellett budapesti és bécsi pártfogók is akadtak, de a párizsi filantróp, Hirsch Móric báró is a nőegylet támasza volt, s megteremtette a későbbi népkonyha alapját.
A nőegylet tevékenységének fókuszában két terület állt: Hanuka alkalmával a szegény zsidó gyermekek felruházása, és a keresztényeket is segítő népkonyha intézménye.
Az egykori Zöldfa-kert vendéglőben elhelyezett népkonyha felügyeleti jogát az izraelita nőegylet tagjain kívül a keresztény társegyesületek vezető hölgyei gyakorolták. Az Országos Izraelita Patronázsegyesület nagykanizsai fiókegyletének munkáját a nőegylet tagjai segítették.

What was the network of contacts like the Jewish Women’s Association of Nagykanizsa had on national level?

The daughter of the founding president, Mrs Samu Vidor by maiden name Gutmann Hedvig from Gelse, headed the Jewish Women’s Association in Nagykanizsa for forty-three years, from 1878 to 1921. She put her extensive social connections at the service of the women’s association, both morally and financially. Under her leadership, the institution rose to a very high position in society. Her networking activities extended to Christian sisterhoods in Kanizsa and to Jewish institutions being established in Budapest. She worked with both Mrs. Dávid Bischitz, a member of the Jewish community in Heves, and Mrs. Pál Veress, a member of the Lutheran community. The latter led the National Women’s Education Association. She was in contact with the elite of the literary and artistic world, who often performed at the women’s association’s soirées. Mór Jókai also maintained excellent relations with the Jewish Women’s Association in Nagykanizsa, and the Women’s Association’s commemorative album is also associated with his name. Among the ministers of religion and public education during the Monarchy, Gyula Wlassics and then György Lukács also recognized the social activities of the Women’s Association.
Among the largest donors were members of the Gutmann family, as well as patrons from Budapest and Vienna, but the Parisian philanthropist Baron Móric Hirsch was also a supporter of the Women’s Association and laid the foundations for what would later become the soup kitchen.
The Women’s Association focused on two areas: clothing poor Jewish children during Hanukkah and running a soup kitchen that also helped Christians.
In addition to the members of the Jewish Women’s Association, the supervisory rights of the soup kitchen, located in the former Zöldfa-kert restaurant, were exercised by the leading ladies of Christian associations. The members of the Women’s Association helped the work of the Nagykanizsa branch of the National Israelite Patronage Association.

Winkler Ernőné: Százéves nőegyletünk. Nagykanizsa, 1943
© Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára, Budapest