Mit értettek „orthodox Trianon” alatt?

Az orthodox szervezet lapja a judaizmus keretei között adaptált meghatározó társadalmi diskurzusokat és szimbolikus politikai jelenségeket. Ilyen volt Trianon és az elcsatolt területek veszteségének kérdése is, amely összefonódott az első világháború emlékezetével és helyi emlékező alkalmaival is. A Zsidó Újságban a magyar „Trianont” intézményi szinten egy orthodox Trianonnal állították párhuzamba. Blasz Herman az orthodox sajtóban a háború utáni orthodox ifjúság problémáit taglalva ezt emelte ki. Trianon „a magyarországi zsidóságot új probléma elé állította és ennek élén elsősorban a jesiva kérdés állott. A trianoni határ következtében elvesztettük nagyobb jesiváinkat, a zsidóság eme fundamentumait és mentsvárait, a megmaradottak pedig az idők mostohasága következtében a legválságosabb helyzetbe jutottak.” (Zsidó Újság 1925. okt. 16./ 5. Tomché Jesivosz Írta: Blasz Herman.) A magyarországi orthodoxia kisebbségi sorba jutott a zsidóságon belül. A zsidóságon belüli csoportok arányának változását és a neológ unifikációs törekvéseket szintén a határok és Trianon szimbólumával értelmezte az orthodox sajtó. „A magyar orthodoxiának van egy belpolitikai Trianonja is (…) mely okvetlen megköveteli azt, hogy ujból megvonjuk a határvonalat (…) amely bennünket, orthodox zsidókat, vallásos tradicióink és tételes törvényeink megtartása érdekében, kell hogy elválasszon, a zsidóság azon részétől, amely szólamokban éli ki magát.” (Zsidó Újság 1927. aug. 5./ 5. Magyar és orthodox Trianon – Illetékes köreink különös figyelmébe. Írta: Schik Mór (Wien).) A történelmi magyar területek elvesztésével az orthodoxia is fontos vallásos hitközségeket veszített el. A két veszteség rendeződését egymáshoz kötötték, mindkettőt pedig Magyarország erkölcsi emelkedéséhez, vallásosságának elmélyüléséhez. Az orthodoxia erkölcsileg minden olyan egyházi vagy állami kezdeményezést támogatott, amely konzervatív erkölcsiségre és vallásosságra törekedett, és nem irányult a zsidóság ellen.

What was meant by the Trianon of Orthodoxy?

The newspaper of the Orthodox organisation adapted dominant social discourses and symbolic political phenomena within the framework of Judaism. This included the issue of Trianon and the loss of the annexed territories, which was interwoven with the memory of the First World War and local commemorative occasions. In the Zsidó Újság, the Hungarian ‘Trianon’ was institutionally equated with an orthodox Trianon. This was highlighted by Herman Blasz in the Orthodox press when discussing the problems of post-war Orthodox youth.Trianon “confronted Hungarian Jewry with a new problem, and at the forefront of this was the question of yeshiva . As a result of the Trianon border, we lost our greater yeshivas, the foundations and the lifelines of Judaism, and those who remained were placed in the most difficult situation by the cruelty of the times." (Zsidó Újság 16 Oct 1925 / 5 Tomché Yeshivos By Herman Blasz) Orthodoxy in Hungary has become a minority within Judaism. The Orthodox press also interpreted the change in the proportion of groups within Judaism and the neologue’s unification efforts with the symbol of borders and Trianon. “Hungarian Orthodoxy also has an internal political Trianon (…) which inevitably requires that we redraw the boundary line (…) which must separate us Orthodox Jews, in order to preserve our religious traditions and our theological laws, from that part of Jewry which lives itself in the form of a Sunnite." (Zsidó Újság Aug. 1927. Hungarian and Orthodox Trianon – For the special attention of our competent circles. By: Mór Schik (Vienna).) With the loss of the historic Hungarian territories, Orthodoxy also lost important religious communities. The settlement of both losses was linked to each other, and both to the moral uplift of Hungary and the deepening of its religiosity. Orthodoxy morally supported any church or state initiative that sought conservative morality and religiosity and was not directed against Judaism.