Miért látogattak hászid rebbék a fővárosba?

Az orthodox intézményrendszer meghatározó központja a szakadást követően nem a fővárosban alakult ki, hanem a jelentősebb vidéki orthodox közösségek töltöttek be ilyen szerepet. Az orthodoxia vezetőjévé a pozsonyi Szofer-dinasztia vált, világi ügyeinek képviselőjévé, a Közvetítő Bizottság első elnökévé pedig Reich Ignác temesvári kereskedőt választották. A Közvetítő Bizottság feladatköre kezdetben még nem körvonalazódott, az orthodox szervezethez való csatlakozási szándék pedig évekkel az 1870-es – visszamenőlegesen elismert – orthodox alapító tanácskozás után, több hitközség esetében, sem volt egyértelmű. Az orthodox szervezet kezdeményezése és támogatása – a kongresszusi szervezet létrejöttét követően – azonban olyan rabbi-tekintélyekhez kötődött, mint Máhárám Schick és Ktáv Szofer. A rabbinikus vallási autoritások bevonása pedig az orthodox szervezet parlamentáris formát követni törekvő nem hivatalos alakuló gyűlésén is nagy hangsúlyt kapott.

A Tórával való foglalkozásból eredeztetett rabbinikus autoritás a későbbiekben is fontos támasza volt az Orthodox Iroda intézményi legitimitásának. A csatlakozást szorgalmazó Kol koré kiáltvány aláírói között Munkácstól Pozsonyig számos régi askenáz közösség rabbija és több chászid rabbi is megtalálható volt, a liszkai cádik mellett a szigeti rabbi Jekutiel Jehuda Teitelbaum és a dési Menachem Mendel Paneth is. A szakadásban részt vett rabbik és a modern körülmények által szükségessé tett új szervezeti keretekhez csatlakozó vallási autoritások kiemelkedő helyet kaptak az Irodához kötődő magyar nyelvű orthodox sajtó csoporttudatának és orthodox önképének formálásában.

Why did Hasidic rebbes visit the capital?

After the split, the dominant centre of Orthodox institutions was not established in the capital, but in the major rural Orthodox communities. The Sofer dynasty of Pressburg/Bratislava became the leader of Orthodoxy, and Ignác Reich, a merchant from Timisoara, was elected as its representative for secular affairs and the first chairman of the Mediation Committee. Initially, the terms of reference of the Mediation Committee were not yet clear, and the intention to join the Orthodox organisation was not clear for many parishes until years after the 1870 Orthodox founding council, which was recognised retrospectively. However, the initiative and support of the Orthodox organisation – after the establishment of the congress organisation – was linked to rabbinical authorities such as Máharam Schick and Ktáv Sofer. And the involvement of rabbinical religious authorities was also emphasised at the informal inaugural meeting of the Orthodox organisation, which sought to follow a parliamentary form.

The rabbinic authority derived from Torah study continued to be an important support for the institutional legitimacy of the Orthodox Bureau. Among the signatories of the Kol Kore manifesto calling for membership were many rabbis from the old Ashkenazi communities from Munkachevo to Pressburg/Bratislava and several Chassidic rabbis, including, in addition to the Tzadik of Olaszliszka, Rabbi Yechutiel Yehuda Teitelbaum of Máramarossziget and Menachem Mendel Paneth of Dés. The rabbis who participated in the schism and the religious authorities who joined the new organizational framework necessitated by modern circumstances were prominent in shaping the group consciousness and Orthodox self-image of the Hungarian-language Orthodox press associated with the Orthodox Bureau.