Hogyan gondolkodott egy győri zsidó polgár?
A Back család szerepe más ipari vállalkozások indulásában szerteágazó, így sikerek és kudarcok egyaránt jellemezték. Példájuk is arra mutat rá, hogy nem csupán egyes családokat kell szemlélni, hanem a gazdasági elitben tevékenykedő ismeretségi, és rokoni körök felől érdemes megvilágítani a győri polgárság egykori életvilágát.
A család első vállalkozásai Szegedhez kötődnek. Back Bernát fiai, Hermann és Ernő még Morvaországban születtek.
A családfő a Back Bernát és Fiai céget Bécsben alapította meg a 19. század közepén. A bécsi cégük 1868-tól Szegeden egymást követően több malmot vásárolt meg. Ezek összevonásával 1872-ben közkereseti társaságként létrejött a Szegedi Gőzmalom és Vízvezeték vállalat Back Bernát két fiának beltagságával. Hermann először Szegeden, Ernő Szegeden és Nyitrán is malomtulajdonos lett. Az említett nyitrai Árpád-malom részvénytársaság 1863-ban alakult. A győri malom a nyitrai malom győri kapcsolatai révén 1873-ban került Back Hermann tulajdonába. A vállalatok irányításában és tulajdonlásában a két fivér kölcsönösen vett részt. A 19. század végén és a 20. század elején a családi vállalkozás vezetésében az unokák is megjelentek: Back Ernő Bernát nevű fia, és a gyermektelen Hermann unokaöccse, Max Kohn, későbbi nevén Richards Richard. Ők egyszerre lettek a győri Back-féle hengermalom cégvezetői. Az ifjú Back Bernát – Max Kohnhoz hasonlóan – nagybátyja győri malmában szerzett tapasztalatot. Miután Szegedre hazatért, átvette az apja, Back Ernő feladatát. Ernő idős korára ugyanis Bécsbe költözött.
Richards Richard a korábbi tapasztalatait kamatoztatva finomposztó gyárat indított a Back malom területén. Első világháborúban elhunyt fia is a malom hősi halottjainak emléktáblájára került.
Back Hermann, a testvére Ernő és annak fia, Bernát, az 1906-ban alapított káposztásmegyeri Növényzsírgyár Részvénytársaság igazgatóságának is tagja volt. A kevésbé sikeres vállalkozások sorában a győri Szeszgyár és Finomító Rt., valamint a Magyar–Angol Biscuit Részvénytársaság szintén Back Hermann és testvére kezdeményezésére jött létre más győriekkel társulva.
A termény- és állatkereskedelemben megerősödött régi gazdasági elit gondolkodásmódját jól tükrözik azok a problémák, amelyek a szeszgyár kudarcát okozták. A kereskedői magatartás: a központosított, patriarchálisan felépülő rendszer és a teljes tőke kihelyezése problémákat idézett elő a más elvek szerint működő, modern ipari vállalkozásban. Ezt sikerrel korrigálni egy modern bécsi ipari vállalkozó, Lederer Ágoston tudta.
How did a Jewish citizen of Győr think?
The Back family was also influential in starting other industrial businesses. Their example shows that it is not only individual families that need to be looked at, but also the circles of acquaintances and relatives in the economic elite that made up the former world of the bourgeoisie of Győr. The Back family mills were part of a network along an old grain transport route. Among the less successful enterprises were the Győr Distillery and Refinery Ltd. and the Hungarian-English Biscuit Joint Stock Company. However, the old economic elite, entrenched in the produce and livestock trades, was unable to cope with the new market demands. This was also the reason for the failure of the distillery. Merchant behaviour: the centralised, patriarchal system and the outsourcing of all capital created problems for the modern industrial enterprise, which operated on different principles. A modern Viennese industrial entrepreneur, Agoston Lederer, was able to correct this successfully in the distillery.
Győri Szeszgyár és Finomító Rt. képeslapja
Postcard of Győri Distillery and Refinery Ltd.
© Honvári János: Kis magyar ipartörténet