Ha van liszt…

Benes Vince gőzmalmát, amely darálóként működött 1890-ben vásárolták meg a Back fivérek. A létesítendő maláta- és sörgyár tervét az osztrák, angol befektetőkkel és az egykori Nagy Mihály-féle újvárosi tésztagyár átvételével, berendezésének felhasználásával módosították kekszgyárra. Győrben létrehozták a magyar–angol biscuitgyárat, amit a győriek piskótagyárnak neveztek. Back-malom kitűnő minőségű lisztet szállított angol kekszgyáraknak, és Back Hermann úgy vélte, hogy helyben is el lehetne készíteni ezeket a termékeket. A Magyar–Angol Biscuit Részvénytársaság bemutatóra szóló részvényeinek többségét az alapító Back fivérek birtokolták. A két osztrák befektető mellett az angol társ részéről a pénzen túl inkább a kekszgyártásban szerzett szakmai tapasztalataira és üzleti kapcsolataira volt szükség. A biscuitgyár (a későbbi Koestlin-kekszgyár) a győrszigeti malom átalakított épületében a tésztagyár berendezéseivel: gőzgéppel, villanyvilágítással, teljesen gépesített gyártási folyammattal működött. A maga korában országos újdonságként tartották számon, hogy emberi kéz érintése nélkül, a tartályba helyezett lisztből, pusztán gépek segítségével készültek a kekszek, teasütemények, katonai kétszersültek, bécsi sütemények és torták. 1890 októberében indult gyár 1891. február 13-án porig égett. Bár a gyárat újjáépítették, a részvényesek az 1893. november 8-án a társaság felszámolása mellett döntöttek. Ezt követően a győrszigeti piskótagyár 1894-től hat évig nem működött, míg a győri izraelita vallású Diamant Emanuel fel nem hívta Koestlin Lajos figyelmét az eladó biscuitgyárra.

 If you have flour…

The Back mill supplied excellent quality flour to English biscuit factories and Hermann Back believed that these products could be made locally. The majority of the shares in the Hungarian-English Biscuit Company were held by the founding Back brothers. The biscuit factory (later the Koestlin biscuit factory) was located in the building converted from the Benes mill on Győrsziget. In its day it was a country novelty, making biscuits, tea cakes, military biscuits, Viennese cakes and tarts without the touch of human hands. After a factory burnt down, it was out of action for a long time. Emanuel Diamant, a member of the local Jewish community, brought the biscuit factory for sale to the attention of Ludwig Koestlin.

Győr-Gyárváros képe Révfalu felől, 1910

View of Győr-Gyárváros from Révfalu, 1910

© Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr