Melyik volt a legveszélyesebb győri gyár?

Neubauer Károly gyufagyárában a gyufaszálak hasításától, azok foszforba történő mártásán, szárításán, dobozolásán át egészen a csomagolásig kézi erővel végezték a gyártást, ami igen egészégtelen és veszélyes munka volt. A korabeli munkakörülményekből adódóan az osztatlan légtérben a munkások ruháját, személyes csomagját és hozott ételét is átjárta a vegyi anyagok gőze. A kellő szellőztetés sem volt megoldva. A gyár régi épületét 1852-ben alapították, ahol 1854 óta készítettek foszforos gyufát. A 19. század közepén a gyufa Magyarországon még luxuscikknek számított, azonban néhány évtized múlva mindennapi használati cikké vált. A kereslet növekedésével az 1870-es évektől részben már gépesítették a termelést. A Neubauer gyár a 19. század utolsó harmadában tért át a gőzgép használatára, de a modernnek számító, automatizált termelést végző gépeket csak 1903-ban tudtak beszerezni. Győrben 1898-ban már gyártottak svéd gyufát. Az előállított termékek sora a kénes gyufától a kakasvédjegyes rózsa szalongyufán át a svéd, bengál-, szél- és taplógyufáig terjedt. A termékeket Magyarországon értékesítették, de exportáltak Alsó- és Felső-Ausztriába, Stájerországba és Bosznia-Hercegovinába is. A 19. század végétől a győri gyufagyár részvénytársasági formában több változáson esett át, de a Neubauer család meg tudta tartani a befolyását. A Solo részvénytársaságba tömörült összes magyar gyufagyárat – köztük a győrit is – az I. világháború végéig a Szikra Magyar Gyújtógyárak Részvénytársaságba vitték be. Amikor a korábbi gyár jogutódját, a Győri Vesuvius Magyar Gyufagyár Részvénytársaságot felszámolták, 1918 őszén a Magyar Zománc- és Fémárugyár Részvénytársaságnak a győri gyártelepet is eladták. Ezzel Győrben megszűnt a gyufagyártás. A gyár 19. század végi sorsa azzal a ténnyel is összefüggött, hogy a gyufagyárak igen egészségtelen és tűzveszélyes üzemeknek számítottak.

A Neubauer gyár alapító nemzedéke már nem érte meg, hogy a leszármazottjukat, Neubauer Izidort, a kecskeméti gyufagyár vezérigazgatóját Francia Kiss Mihály és Pataky Nándor tartalékos főhadnagyok a fehérterror idején kirabolják és brutálisan meggyilkolják. Neubauer Izidornak sem a kommünhöz, sem a munkásmozgalomhoz nem volt köze, mint zsidó utast szállították le a Lajosmizse és Kecskemét között közlekedő vonatról.

Which was the most dangerous factory in Győr?

In Károly Neubauer’s match factory, from splitting the matchsticks, dipping them in phosphorus, drying and boxing them to packaging, production was done by hand, which was a very unhealthy and dangerous job. The working conditions of the time meant that the workers’ clothes, personal luggage and food they brought with them were permeated by the fumes of the chemicals in the undivided air space. There was no adequate ventilation. Match factories in the 19th century were very unhealthy and a fire hazard. In Győr, match-making ceased in 1918. The founding generation of the Neubauer factory did not live to see their descendant, Isidor Neubauer, the general manager of the Kecskemét match factory, robbed and brutally murdered during the White Terror. Izidor Neubauer had no connection with the Commune in Hungary in 1919, nor with the workers’ movement, and was taken off the train between Lajosmizse and Kecskemét as a Jewish passenger.

Hirdetés a Hölgyek és urak győri ezredévi naptárában, 1897

Advertisement in the Győr Calendar of Ladies and Gentlemen, 1897

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr