A kirekesztés eszközei 

A győri zsidóság kirekesztése a társadalom különböző szegmenseiből fokozatosan valósult meg. A közismert országos hatályú zsidótörvények mellett ki kell emelni ebben a folyamatban a helyi elitek szerepét is. Dr. Láng a győri pénzügyi igazgatóságnál dolgozott pénzügyi tanácsosi pozícióban, ahol is feladatai közé tartozott a zsidók italmérési engedélyeinek elvonása. Csak Győr városában 11 italmérést szüntettek be, a legtöbbet 1940. szeptember 30-i hatállyal. 1940. október 23-ától már zsidók nem árusíthattak vásárokon sem.

Törvényileg kötelezték a zsidókat továbbá mező- és erdőgazdasági ingatlanaik átengedésére is.

A harmadik zsidótörvényt, azaz az 1941. évi XV. törvénycikket fajvédelmi törvénynek nevezték, mivel célja a magyar faj tisztaságának védelme volt. E törvény 9-edik szakasza megtiltotta „zsidók” és „nemzsidó” egymással való házasodását és házasságon kívüli nemi kapcsolatát. Krausz Lajos 66 éves nyugalmazott kántor tanítót például nyilvánvalóan alaptalanul vádolta meg egy 19 éves keresztény lány, mégis egy évre börtönre ítélték, amiért állítólag pénzt ajánlva próbálta elcsábítani a lányt. Ugyanezen törvényhely már faji alapon definiálta, hogy ki minősül zsidónak: bárki, akinek legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagjaként született. Ezt a meghatározást alapul véve aztán további kirekesztési hullám sörpört végig a közéleten. Ez a hullám elérte a győri társadalmi szervezeteket is, így például az 1941 végén még 243 tagú győri Kaszinó kimondta, hogy többé nem lehet tagja az, aki a fajvédelmi törvény szerint zsidónak tekintendő. 1941-42 folyamán a sportegyesületek is sorra zárták ki tagjaik közül a zsidókat. 1942 júliusától pedig a teljes izraelita vallásfelekezetet kivetették a törvényhozók a bevett magyarországi vallások közül.

A kirekesztés eszközeivé váltak a foglalkozási érdekképviseleti szervek. Érdekképviselet helyett épp az eredeti feladatuk ellenkezőjét tették, amikor kizárták a zsidó származású kollégákat soraikból. Erre hoz példát a Győri Nemzeti Hírlap 1944. április 6-i beszámolója az 1875-ben alakult győri ügyvédi kamarából, mely 1944 tavaszán 111 taggal bírt. A riport megjegyzi, hogy a zsidótörvények ellenére a tagság 41 százaléka még mindig zsidónak számít a vonatkozó jogszabályok szerint, ezért a helyi ügyvédi kamara 42 zsidó kollegát töröl a kamara tagjai közül. A törlés 1944 május 31-i hatállyal lép életbe. A törölteken kívül volt 5 kivételezettnek számító „zsidó” ügyvéd is a kamarában, de ők továbbra is kamarai tagok maradhattak.

A kirekesztés intenzitása a német megszállás után szintet váltott. A zsidó állampolgárok fizikai megjelölését, megkülönböztetését Jaross Andor belügyminiszter javaslatára a magyar kormány rendelte el 1.240 M.E. számon. Ennek alapján 1944. április 5-től minden hatévesnél idősebb zsidó személy köteles volt kanárisárga hatágú csillagot viselni felsőruházatának bal oldalán. Attól a perctől fogva, amikortól a zsidók fizikailag látható megkülönböztető jelet viseltek, megnyílt az út a további kirekesztések felé. Ezek lehettek időpont alapú, illetve térbeli kirekesztések. Dr. Versényi Jenő, a győri rendőrkapitányság vezetője például 1944. május 13-án elrendelte, hogy a napi piacokon csak délelőtt 10 és 11 között, a szerdai és szombati hetipiacon pedig kizárólag délelőtt 11 és délután 2 között vásárolhatnak zsidók. A vásárlási idő diszkriminatív megállapítása a zsidók térbeli és időbeli kirekesztésével lényegében arra szolgált, hogy a keresztényeknek legyen elegendő idejük felvásárolni az eladó élelmiszerkészletek javát. A térbeli kirekesztés végső formája a gettóba tömörítés 1944. május 31-én este 8 órakor lett teljessé: eddig kellett beköltöznie minden győri zsidónak a Győrszigeten felállított gettóba.

The Tools of Marginaliation
The Tools of exclusion

Marginalizing the Jews from different segments of society was a multi-year project with actors working both on the national and on the local levels. Anti-Jewish laws set the nationwide tone, however local leaders executed the rules. In addition, there were remarkable local initiatives, like the Győr Casino, or sports clubs which excluded Jews from their membership in 1942. Another level was represented by the professional associations, such as for instance the Bar Association of the lawyers in Győr, which disbarred 42 Jewish colleagues.

The third anti-Jewish law, Act XV of 1941 was called the Race Protection Act, as its purpose was to protect the racial purity of the Hungarian people. Section 9 of this law prohibited “Jews” and “non-Jews” from marrying one another or engaging in sexual relations outside of marriage.

Following the Nazi German occupation of the country, the segregation of the Jews intensified. It included the physical marking of all Jews above the age of 6 by a yellow-star badge on their outer clothing, in early April, 1944. The Győr police then restricted the Jews’ access to the local markets by discriminative time slots. Therefore, by the time the Jews arrived to these markets, non-Jews could already buy-up most of the available food and other goods. The segregation reached its final stage in the ultimate spatial exclusion, meaning by this the forced relocation of all Jews in Győr to a ghetto which was established in Győrsziget.

Részlet az 1939. évi IV. törvénycikk, azaz a második zsidótörvény értelmében zsidónak minősített győri iparosok és kereskedők listájából

List of craftsmen and merchants in Győr classified as Jews under Act IV of 1939, i.e., the Second Jewish Law

© Győr Város Levéltára