Mi történt a zsidó vagyonnal? – What Happened with the Jewish Property?

1944. április 18-án a Győri Nemzeti Hírlap ujjongva jelentette, hogy „Be kell jelenteni a zsidók magánvagyonát”. Eszerint minden vagyontárgyat kötelező lesz regisztrálni az új rendelet alapján, kivéve a személyes használati tárgyakat 10.000 pengő értékig, de műtárgyakat, ezüstöt, más nemesfémet, szőnyegeket értéktől függetlenül be kell jelenteni.

A riport annak a meggyőződésnek a jegyében született, hogy a többségi társadalom jogosan formál igényt a zsidó szomszédoktól elvett javakra. Ennek jegyében az újságíró kiemeli, hogy a rendelet érvénytelennek nyilvánít minden olyan 1944. március 22. után létrejött jogügyeletet, melyben zsidó személy a bejelentési kötelezettség alá eső vagyontárgyát átruházza. A zsidó vagyonbejelentéséhez szükséges űrlapokat a helyi pénzügyi palotánál kellett beszerezni, és április 30-ig kellett benyújtani őket a pénzügyi igazgatóságnál.

Több mint 2000 ilyen űrlapról tudunk, melyeket győri zsidók töltöttek ki.

Ugyanebben a szellemben 1944. május 6-án ugyanez a győri újság már arra figyelmezteti olvasóit a 3-dik oldalán, hogy „Ne fogadjon el senki a zsidók által hirtelen odaajándékozni szándékolt bútort és másféle holmit.” A zsidó tulajdonú kereskedelmi egységeket bezárták, készleteiket zár alá helyezték. A cél az úgynevezett „nemzeti vagyon” megőrzése, abban a reményben, hogy abból minden nem-zsidó részesedni fog.

Miután a győri zsidókat Győrszigetre, majd a Budai úti barakkban felállított gyűjtőtáboron keresztül Auschwitzba irányították, a hatóságok igyekezték minél gyorsabban kiüríteni az elhagyott zsidó otthonokat. A pénzügyi igazgatóság emberei feljegyezték, hogy mindezért mennyi pénzt kaptak a helyi fuvarozók, mennyivel gazdagodtak a leltározásban segédkező győriek. A helyi zsidók által hátrahagyott bútorok egy részét a zsinagógánál halmozták fel. Érdekes módon a tárolás megszervezése során kegyeleti szempontokat is figyelembe kívántak venni. Így például vita alakult ki a hivatalnokok közt, amikor felmerült, hogy vajon ki szabad-e vinni a zsinagóga padjait, amit egyesek kegyeletsértésnek gondoltak. Ezért végül kint hagyták a győri zsinagóga udvarán az értékes bútorokat, így állapotuk pár hét alatt drámaian leromlott. A kiürített zsidó otthonokat a bombakárosulti és egyéb jogosultságok alapján keresztények igényelték ki, akik hamarosan beköltöztek új otthonaikba.

What Happened with the Jewish Property?

In the hope that every non-Jew would get his or her share from the so-called „national assets”, meaning by this the valuables and properties confiscated from the Jews, the local press reported about the registration of Jewish belongings. The same press then warned against accepting any valuable gifts from Jewish neighbors. Following their deportation, the apartments and houses formerly inhabited by the Győr Jews were quickly emptied by the authorities. Soon after, these homes were then given to non-Jews, primarily those who had lost their own homes due to the Allied bombings of the city.

“A zsidó üzletek bezárásáról” tudósító újságcikk a Győri Nemzeti Hírlap 1944. április 22-i számában

Newspaper article reporting on the closure of Jewish shops, Győri Nemzeti Hírlap, April 22, 1944

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr

A győri neológ zsinagóga belső tere 2025-ben.
1944-ben még padsorok voltak elhelyezve az épület belsejében, ezért a zsidóktól elkobzott bútorokat az udvaron halmozták fel.

Fotó: Ritter Doron

The interior of the Neolog synagogue in Győr in 2025.
In 1944, rows of fixed benches were standing inside the building, which is why the furniture confiscated from the Jews was piled up in the courtyard.

Photo: Doron Ritter