Beköltöztetés és deportálás a zalaegerszegi gettóból

A Kölcsey, a Mária és a Sas (Rothermere) utcát, Kovács Károly teret, az Iskola utca és a Tompa utca házaiba jelölték ki a zalaegerszegi gettót. A plébániatemplom közvetlen hátterében lévő házakat természetesen ki kellett hagyni. Május 16-ra fejeződött be a gettósítás, a zalaegerszegi zsidók mellett a járás zsidóságát is ide költöztették.

Június 20-ra történt meg a környékbeli gettóknak a zalaegerszegi táborba koncentrálása: zalaszentgróti gettóból 530, a tapolcai gettóból 744, a sümegi gettóból 278, keszthelyi gettóból 719 és a pacsai gettóból 97 főt szállítottak a város szélén álló téglagyárakba és a vasútállomás környékén létesült ideiglenes táborba. Ferenczy László csendőr alezredes, 1944. június 30-i jelentése szerint 3209 zsidót gyűjtöttek Zalaegerszegre. Majd július 5-én indult innen deportáló vonat Auschwitzba.

A kiürült gettó felszámolása július közepétől szeptember végéig tartott: „Miután a zalaegerszegi két gettó területén lévő lakások leltározása és az anyag elszállítása teljesen befejeződött, a gettó utcáit elzáró deszkafalakat ma eltávolították, és így a forgalmat a város egész területén megnyitották. Ezzel eltűnt egy, a múltra emlékeztető utolsó folt is a város belső arculatáról.” (Zalai Magyar Élet, 1944. szeptember 22.)