A gettósítás korai, 1944 áprilisi fázisába tartozó Kassa esetében az elsődleges forrás a Felvidéki Ujság politikai napilap, amely már idejekorán közölte Vitéz Jaross Andor belügyminiszter azon nyilatkozatát, miszerint „a belügyminisztérium legfőbb feladata a belső ellenség tökéletes felszámolása. A zsidókérdés gyors és gyökeres megoldása. A kormány örökre véget vet a zsidóság parazita szerepének” (1944. április 25, 1). Innentől folyamatosan jelentek meg cikkek, amelyekből az olvasók nyomon követhették a fajilag zsidónak minősített magyar állampolgárok sorsának alakulását:
„Több kassai zsidót elfogtak a szlovák határon. A rendőrség internálta a szökevényeket”, 1944. április 26, 5.
„Befejezték a határvidék városainak és községeinek zsidótlanítását. Csütörtök este 6 órától zsidó nem tartózkodhat Kassa területén”, 1944. április 27, 1-2. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a zsidókat kilakoltatták a számukra kijelölt zárt területre.
„Ujabb rendelet a kassai gettóról”, 1944. május 4, 2:
„Zsidó fajú egyének a gettó utcáin nem tartózkodhatnak, lakásuknak csupán udvarra nyíló ablakait tarthatják nyitva. Minden zsidó fajú egyén köteles állandóan lakásán tartózkodni. […] A gettó területének elhagyása csak hatósági engedéllyel, az erre a célra kijelölt kijárati kapukon történhet. A gettón kívül lakó egyéneknek a gettó területére való belépését megtiltom! Szigorúan megtiltom a gettó területére zsidó fajú egyének részére csomagok, levelek, pénz vagy egyéb értékek be- és kiszállítását. Járműveknek a gettó területére való behajtását megtiltom!”
„Hetvenegy szökött zsidót fogtak el a határon Kassa közelében”, 1944. május 11, 4.
„Hét elrejtőzött kassai zsidót találtak egy fő-utcai ház padlásán”, 1944. május 22, 4.
„Gazdag zsidó gyermekét rejtegette egy kassai házmesternő”, 1944. május 24, 4.
„Internáltak egy asszonyt, mert a vele közös háztartásban élt zsidó ingóságait megtartotta”, 1944. július 7, 6.