Authors: Haraszti György
Publication date: 2014-06-17
Publikálva: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014.
Az MTA BTK Történettudományi Intézete jelentette meg a Pannóniától Magyarországig – A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig című könyvsorozat első kötetét. Prof. Haraszti György történész, a könyv szerzője Hágár földjén: a kezdetektől az ország három részre szakadásáig címet adta az 1541-ig terjedő időszakot felölelő, sorozatindító kötetnek.
A KÖNYVBEMUTATÓRÓL:
A 2014. június 17-ei szakmai bemutatón Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója köszöntötte a zömében szakmai közönséget. Bevezetőjében kiemelte a sorozat ötlete két évtizede merült fel először, az első kötet megjelenését közel tíz éves munkafolyamat előzte meg. Jelen kötet az első, az 1541-ig terjedő időszakot foglalja magában, a Kárpát-medencében megtelepült kisszámú zsidóság annotált kronológiáját (a történelmi előzmények bemutatása után) a honfoglalás utáni első évszázadtól a középkori magyar állam bukásáig.
Glatz Ferenc akadémikus, az MTA volt elnöke a könyvbemutatón elsőként méltatta a megjelent kronológia jelentőségét. Hangsúlyozta a könyv összegzi az eddigi történettudományi álláspontokat és kutatási eredményeket, áttekintést ad a magyar, európai, izraeli és amerikai szakirodalomról és kijelöli a jövőbeni kutatások irányait. Forrásanyagokat és azok kritikáját is tartalmazza, utolsó száz oldalán monográfiák és cikkek bibliográfiája, fogalommagyarázat segíti az olvasót. Széles körben vitát válthat majd ki a kötet néhány tematikai csomópontja – jegyezte meg. Többek között az a tézis, miszerint máig az antiszemitizmus kutatásának töredéke csupán a zsidóság történeti kutatása, holott a rész egész viszonya szerint éppen ellenkezőleg lenne indokolt. Az aránytalanság okait az akadémikus részben azzal magyarázta, hogy a diaszpórában erősen érvényesülő kulturális hatások miatt a zsidóság történeti kutatása eleve többnyelvűséget kíván kutatójától, míg a holokauszt-kutatás dominánsan kétnyelvű. Számtalan kérdést vet fel a könyv, amelyek az akadémikus szavai szerint külön-külön kutatási irányokat jelölnek meg. Például: Mi az oka annak, hogy a keresztény Európa a 11. századtól egyetlen identitást zárt ki, a zsidóságot? Hogyan és miért alakult ki országunkban az a magyarságtudat, amelyből a zsidóság már a kezdetektől kívül rekedt? Élő-e az a nemzetközi összehasonlításban élő toposz, mi szerint a magyar királyok toleránsak voltak a beköltöző idegenekkel szemben?
Glatz Ferenc végül kiemelte: a kötet Haraszti György 27 éves kutatói munkájának méltó összegzése. Szakterületén az utóbbi évek egyik legjelentősebb könyvének tartja, mivel visszatér a zsidóságkutatás 19. századvégi legjobb hagyományaihoz: interpretációs kérdések helyett adatokat és forrásokat gyűjt egybe, melyekkel további kutatásra ösztönzi olvasóit.
Rövid zárszavában a szerző, Haraszti György megköszönte a kitüntető figyelmet és az elismerő szavakat, majd bejelentette biztosan nem kell évtizedeket várni a következő kötet megjelenéséig, mivel az 1918–1945 közötti korszak történelmét felölelő ötödik kötet a 70. évforduló tiszteletére, év végére elkészül.
A SOROZATRÓL
Pannóniától Magyarországig – A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig című könyvsorozat további tervezett kötetei:
II. Két világ határán: az ország három részre szakadásától II. József „Rendszabály a zsidó népre vonatkozóan” című rendeletének kibocsátásáig (1541–1783).
III. A toleranciától az emancipációig: II. József rendeletétől az 1867. évi XVII. tc. (emancipációs törvény) szentesítéséig (1783–1867).
IV. A magyar zsidóság aranykora: az emancipációs törvénytől az első világháború végéig (1867–1918).
V. Ezüstkor és pusztulás: a történeti Magyarország felbomlásától a második világháború végéig (1918–1945). TERVEZETT MEGJELENÉSE: 2014 vége
VI. A soá után: a háború utáni újrakezdéstől napjainkig (1945–2014).
AZ ELSŐ KÖTETRŐL:
Pannóniától Magyarországig – A magyarországi zsidóság annotált kronológiája az előidőktől napjainkig sorozat
I. Hágár földjén: a kezdetektől az ország három részre szakadásáig (–1541).
Szerző: Haraszti György
Kiadó: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014
Könyvészeti adatok: oldalszám: 348 p., kötészet: cérnafűzött, keménytáblás,
ISBN: 9789639627673, Nyelv: magyar.
A kötet ára 5000 Ft. Kiadói kedvezménnyel megvásárolható közvetlenül a kiadótól, az MTA BTK Történettudományi Intézetében (Bp. 1014 Úri u. 53. I. emelet 57., kedd, péntek 9–15 óráig) vagy megrendelhető a terjesztes@tti.hu e-mail címen, illetve a 224–6700/624 telefonszámon. A kötet a kiadón kívül néhány napon belül kapható lesz a Polihisztor Könyv Kft. könyvesboltjában (amely a TTI-től közvetlenül megrendelt kiadványok átvételi pontjaként is működik) és webáruházában is, valamint partnereinknél.
A SZERZŐRŐL
Haraszti György
Haraszti György doktorált vegyészmérnök (1973), számítástechnikai szakértő, történelmi tanulmányait a müncheni Ludwig-Maximilian Universitäten (1974-1975) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1979-1982) végezte. A középkori és kora újkori magyarországi zsidóság történetéről írott PhD-értekezését 2004-ben védte meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR-ZSE). 1982-től Budapest Főváros Levéltára munkatársa, 1987-től két megszakítással a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (2012-től MTA BTK TTI) (fő)munkatársa, jelenleg ny. tudományos tanácsadó. 1992-1997 között az Amerikai Alapítványi Iskola főigazgatója, a Zsidó Levéltár vezetője (1995-1997), a Budapesti Európa Intézet ügyvezető igazgatóhelyettese (1999-2001). 1998 óta az OR-ZSE oktatója, 2005-től tanszékvezető egyetemi tanára, 2012-től Doktori Iskolájának vezetője. 2011 óta a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke, jelenleg képviselője. Fő kutatási területe a magyarországi zsidóság története, valamint a két világháború közötti politikai-katonai elit kapcsolatrendszerének vizsgálata. Témába vágó kötetei: “Két világ határán. Válogatott zsidó történelmi tanulmányok” (1999); “Zsidó síremlékek Budapesten” (2004); “Az Auschwitzi jegyzőkönyvek” (2005)