Hurbán 2024/2 

Klacsmann Borbála – Pataricza Dóra – Buchmüller Péter (szerk.): A holokauszt Magyarországon nyolcvan év múltán. Új kutatási irányok. Budapest, 2024 (Jakab Attila)

Cím: A holokauszt Magyarországon nyolcvan év múltán. Új kutatási irányok. Budapest, 2024 (Jakab Attila)
Szerző: Jakab Attila
Megjelenés dátuma: 2025.
Évfolyam száma: 3. évfolyam
Füzetszám: 2
Oldalszám: 163-165.
DOI azonosító: https://doi.org/10.66478/Hurban.2025.2.163-165

Absztrakt

A recenzió az OR-ZSE gondozásában megjelent, több mint négy évtizedes hagyományt folytató, jubileumi tanulmánykötetet mutatja be, amely Randolph L. Braham emléke előtt tisztelegve új kutatási irányokat tár fel a magyar holokauszt történetének vizsgálatában. A hat tematikus fejezetre tagolt kötet fiatal kutatók friss megközelítéseit vonultatja fel: az antiszemitizmus társadalmi dinamikájától a gettósítás és munkaszolgálat mikrotörténetein át a lágerek világát feldolgozó naplóelemzésekig. A kötet külön értéke a módszertani innováció – például a térbeliség történetének alkalmazása vagy a hálózatkutatás bevonása –, amelyek újfajta olvasatokat kínálnak a pesti gettó működéséről, a cionista mentőakciókról, illetve a roma holokauszt eddig kevéssé vizsgált aspektusairól. A recenzió hangsúlyozza, hogy a tanulmányok nem a nagy narratívákat kívánják átírni, hanem a folyamatos megértést és párbeszédet segítik elő, összhangban Komoróczy Géza gondolatával: „történelem csak akkor van, ha tudunk róla, ha beszélünk róla”. A kötet a magyar holokausztkutatás jövőjét meghatározó, gazdag és inspiratív forrásbázist kínál.

The review presents a comprehensive volume published by the OR-ZSE, continuing a four‑decade‑long scholarly tradition initiated by Randolph L. Braham. Marking the 80th anniversary of the Hungarian Holocaust, the book offers new directions in research through six thematic chapters authored mainly by younger scholars. These studies address a broad range of topics—from social reactions to antisemitism and the microhistory of ghettoisation and forced labour, to camp diaries, spatial history analyses and innovative network‑based examinations of rescue operations. Particular attention is given to underexplored areas such as the Roma Holocaust. The review emphasises that the volume does not seek to redefine overarching narratives of the Hungarian Holocaust; instead, it deepens understanding by opening new methodological pathways and encouraging continuous reflection. As Komoróczy Géza’s quoted remark suggests, history exists only through active remembrance and discourse. This meticulously edited volume stands as an important, forward‑looking contribution to Holocaust studies in Hungary.