Holokauszt és fotográfia – Elméleti kérdések és alkalmazott technikák címmel online konferenciát szervez a Holokauszt Emlékközpont csütörtökön, 2021. november 11-én, 15 órai kezdettel.

Az online rendezvényre ITT lehet regisztrálni, de a konferencia a Holokauszt Emlékközpont facebook oldalán élőben is követhető.

PROGRAM:

15 ÓRA
Megnyitó: Kovács Tamás, igazgató, Holokauszt Emlékközpont
Moderátor: Bán András, műkritikus, nyugalmazott egyetemi oktató

I. SZEKCIÓ

Tóth Balázs Zoltán, esztéta, egyetemi óraadó
Az ikonikussá vált holokausztfotók elméleti jelentősége
Mennyiben érintették, és vajon érinthették-e a posztfotografikus fordulat után kialakult, a fotografikus
kép szerepét, funkcióját vizsgálat alá vonó új elméletek az ikonikussá vált holokausztfotók vera icon
tulajdonságát?

Véri Dániel, művészettörténész,  CEU Jewish Studies post-doctoral fellow at the Democracy Institute
Ikonikus képek, személyes történetek  
A hatvanas és hetvenes években számos olyan műalkotás született, amelynek – legalábbis egyik – kiindulópontját egy-egy széles körben ismert, ikonikus holokauszt-fotó jelenti. A szóban forgó alkotások többsége egyúttal a vészkorszakot érintő személyes történetekre is utal. Az alkotó élettörténetét nem
ismerő néző számára gyakran kizárólag a kiindulópontként szolgáló, ismertsége miatt egyértelműen, közérthető módon a holokausztra utaló fotó teszi azonosíthatóvá a mű témáját. A nagybetűs történelem makroperspektíváját képviselő dokumentumfotó ezekben a művekben a holokauszt magánjellegű, mikrotörténeti megközelítésének szolgál magyarázatául, összekapcsolva a történelmi elbeszélést a személyes megemlékezéssel.

Biró Eszter, független kutató – képzőművész, a Metropolitan Egyetem oktatója
Konfabuláció és családi fénykép: hauntology (Schwab), post-memory (Hirsch)
és múltfeldolgozás (Kuhn)
Előadásomban a PhD-értekezésem anyagából fogok kiindulni, ami arról szól, hogy mit tud kezdeni a harmadik generáció a családi fényképeivel, hogy feldolgozza az elhallgatott múltat, ami indirekt módon, kis részletekben
transzgenerációs-átvitelen keresztül mégis hat rá. Hogyan hatnak és mozgatnak minket tudat alatt ezen transzgenerációs-PTSD-k, valamit a fénykép, mint a konfabulációs történetmesélés aide memoire-jának segítségével, hogyan lehet ezeken úrrá lenni.

SZÜNET

17.30

II. SZEKCIÓ

Lénárt András, történész, Holokauszt Emlékközpont, IWM visiting fellow
A holokauszt „kedves” arca. A kötelező munkaszolgálat képei, 1940
A magyarországi holokausztról kevés fényképet ismerünk, egy kivétel akad: a munkaszolgálat. A néhány ezer képkockát részben a zsidóüldözés korai, 1939 és 1941 közötti képi dokumentációja teszi felbecsülhetetlen forrássá, részben azért is rendkívüliek, mert sokszor mintha vidámságról, a kétkezi munka „becsületéről” tanúskodnának. Ezek a képsorok önmagukban megtévesztők lehetnek, mivel a kényszermunka nehézségeit és a besorozottak
megaláztatását rendszerint nem adják vissza. A hazai holokauszt történetének ismerete nélkül a képek alapján torz következtetéseket vonnánk le a zsidóüldözésről, ezért itt is fontos, hogy a fotókhoz narrációt, szöveget, elemzést illesszünk.

Karádi Éva, eszmetörténész, ELTE ÁJK Társadalomelméleti Tanszék
Családi fényképek nyomában.
A Numerus clausus és a lányok című kiállítás (2B Galéria, 2021. augusztus 26. – október 7.)
Az előadás a kiállítás anyagának összegyűjtését a vizuális antropológia és az antropológiai terepmunka legújabb, online közegének lehetőségei felől közelíti meg és mutatja be. Egy olyan női nemzedék életútjába nyújt betekintést, amely a numerus clausust követően a vészkorszak megpróbáltatásainak is ki volt téve.

Böröcz László, a 2B Galéria vezetője
Waldsee, 1944.
Kortárs művészek fotói és fotóalapú munkái a holokauszt egy epizódja köré szerveződve. Válogatás a 2B Galéria 2004-ben elindított, a magyarországi deportálások 70-ik évfordulójára emlékező Waldsee 1944 című projektjének anyagából.

VITA

Zárszó: Bán András

A konferenciára ITT lehet regisztrálni.
Mindenkit szeretettel várunk!

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával

Csatolmányok