Elhunyt New Yorkban a 93 éves Görgey Guidó, volt magyar királyi tüzérfőhadnagy, akit édesanyjával együtt a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet a Világ Igazai kitüntetésben részesített, amiért 1944-45-ben Budapesten számos zsidót bújtatott és mentett meg. Bajtársával, Thassy Jenővel együtt Görgey Guidó a németek ellen szabotázsakciókat is végrehajtott. Sok más náciellenes társával együtt 1949 és 1953 között Recsken raboskodott. Az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra menekült, és New Yorkban telepedett le, ahol utazási irodát létesített. Görgey Artúr, az 1848-49-es a magyar szabadságharc honvédseregének fővezére Görgey Guidó dédapjának fivére volt. Görgey Guidó május 31-én hunyt el egy brooklyni öregek otthonában. A New York-i Szent István templomban június 22-én tartanak megemlékezést róla. Forrás: MTI
“Az Úr szárnyas angyala”
” (…) Guidó – Thassy Jenővel együtt – kisebb robbantások megszervezésén és katonaszökevények vagy lelőtt amerikai pilóták bújtatásán kívül főként a zsidómentésben jeleskedett. Ismerősöknek és idegeneknek válogatás nélkül segítettek, nem törődve saját biztonságukkal. Csak egy esetet említek: Guidó kísérletét Szerb Antal megmentésére. A kiváló írót megdöbbentette, hogy az őt személyesen nem ismerő katonatisztre annyira hatottak írásai, hogy a szöktetés és a bújtatás minden veszélyét vállalta, de nem akarta otthagyni társait (például Halász Gábort és Sárközi Györgyöt). A kísérlet tehát nem sikerült, de mégsem volt eredménytelen. Szerb Antal el tudott juttatni feleségéhez egy levelet, melyben többek között ezt írta: Itt járt nálam az Úristen szárnyas angyala, aki visszaadta az emberiségbe vetett hitemet.
Görgey Guidó a háború után is itthon maradt. Azokkal a kommunistákkal, akikkel az ellenállásban együttműködött, mint rendőrtiszt részt vett a főváros közbiztonságának megteremtésében. Mivel néhány évvel később nem volt hajlandó ügynöki tevékenységet vállalni, a recski pokollal jutalmazták. (Testvére, mikor a párizsi követségről hazahívták, nem engedelmeskedett a rendelkezésnek.) Ne gondoljuk, hogy Guidó naiv volt. Bár visszaemlékezéseiben azt írja, hogy az oroszok megjelenését vártam, mert az a gyilkos német és nyilas uralom végét jelentette. De hozzáteszi: Ugyanakkor tartottam tőlük. Így volt ezzel minden tisztességes magyar ember. Amíg lehetett, dolgozott az ország érdekében, amikor erre már nem volt lehetősége, a legrosszabbat is vállalta. Recsk kitűnő iskola volt. Kiváló embereket ismerhetett meg az internálótábor poklában. Például Kéri Kálmán vezérkari ezredest, akit nem sikerült az ávósoknak rávenni, hogy társaiknak ártson, vagy Skultéty századost, aki megtagadta az ávós tiszt parancsát: nem volt hajlandó megütni rabtársait. Persze nemcsak a volt katonatisztekre emlékezett elismeréssel, szívesen gondolt például Egri Györgyre, vagy a költő Faludyra. S arra a névtelen rabra, aki nem tudta már nézni az ávós kegyetlenkedését, és kifakadt: Őrmester úr! Mit szólna az édesanyja, ha most látná?
Recskről Nagy Imre első miniszterelnöksége idején, 1953 őszén szabadult. Budapestre azonban csak 1956-ban költözhetett vissza. A forradalmat élete legérdekesebb és legfelemelőbb két heté-nek tartotta, bár nem bízott a győzelmében. Az eltiprás után csak nagy sokára, január közepén szánta rá magát az ország elhagyására. Rövid ideig Franciaországban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, s ott teremtett magának egzisztenciát. (…)”
Forrás: Török Bálint: Az Úr szárnyas angyala
A tanulmány megjelent: az Új folyam XIV. 3. számában.
Itt olvasható teljes terjedelemben>>
Görgey Guido emlékiratait Két Görgey címmel a Helikon Kiadó adta ki, 2004-ben.