Világhírű zeneszerzők műveiből összeállított ünnepi hangversenyt rendez a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) a reprezentatív Festetics Palota Tükörtermében (Andrássy Gyula Egyetem, Pollack Mihály tér 3.) 2013. november 23-án, szombaton 19 órától abból az örömteli alkalomból, hogy szerteágazó, a magyar zsidóság életét bemutató programjaival, rendezvényeivel negyed évszázada színesíti a hazai kulturális élet palettáját.

Az „Ideje van az örömnek” mottójú ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött koncerten és az azt követő fogadáson korábbi MAZSIKE-elnökök, a szervezet alapítói, egykori és mai tagok, illetve szimpatizánsok vesznek részt. A szervezők azt kérik, hogy a megjelenési szándékot a mazsike@gmail.com e-mail címen jelezzék az érdeklődők.

Az ez alkalomból fellépő Mendelssohn Kamarazenekar ünnepi hangversenyének gazdag programja több évszázad zenetörténetét öleli fel. Hallható lesz a bécsi klasszikus Wolfgang Amadeus Mozart d-dúr divertimento című műve és a klasszicizmust a romantikával ötvöző Felix Mendelssohn- Bartholdy: d-moll hegedűversenye. A magyar darabokat Weiner Leó I. divertimento és Orbán György Bálzene című alkotásai képviselik, továbbá felcsendül Mike Curtis Klezmer lakodalom című szerzeménye is. Az előadás művészeti vezetője Kováts Péter hegedűművész lesz, aki hegedűn is közreműködik.

A negyedszázados múltra visszatekintő MAZSIKE további érdekes programokkal is várja a zsidó kultúra iránt fogékony érdeklődőket. A december 3-án, kedden, Hanuka hatodik napján 20 óra 15 perctől tartandó Keleties Hanuka című rendezvényen mindenki örömére egyszerre jelennek meg az ősi Keletre jellemző ízek, fények és dallamok. Ennek jegyében ad ingyenes koncertet a Dina Music Budapest együttes a Kazimir Bisztróban (Budapest VII. ker., Kazinczy u. 34.) a Negyed6Negyed7 Fesztiválhoz kapcsolódóan. Az est során a szefárd zsidó, arab, görög, török, dallamok, a Hanuka fényei és ízei elröpítik a hallgatót a kelet titokzatos világába.

A Dina Music Budapest együttes az ősi, autentikus, mély érzéseket keltő népzenéket friss, új pompába öltözteti. Szokolay Dongó Balázs izgalmakkal teli furulyajátéka, Lázár Zsigmond a korszerűséget és a hagyományt egyesítő kifinomult hegedűjátéka, Lamm Dávid érzékeny, kifejező gitározása és nem utolsó sorban Samu-Pandzarisz Diána (Dina) csodálatos énekhangja teszi a zenekart olyan páratlan formációvá, amely garantáltan a közönség szívéig hatol.

Az, hogy mennyire sokrétű az idén novemberben a 25. születésnapját betöltő MAZSIKE munkássága, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem csak komoly-, könnyű- és népzenei koncerteket, valamint irodalmi, film- és képzőművészeti, ezenkívül gasztronómiai programokat szerveznek, hanem megtalálják azokat a témákat is, amelyek kifejezetten nagy érdeklődésre tartanak számot a zsidóság és a magyarság kapcsolatának történetén belül. Ilyen nagyívű, négy előadásából álló magyar futballtörténeti programsorozatot indítanak Azurri legények – futball és zsidóság címmel Weisz Árpád emlékére. Az előadásokat dr. Andreides Gábor és dr. Szegedi Péter történészek tartják a Bálint Ház Macesz-Gombóc termében (Budapest VI. ker., Révay utca 16.) november 21-től kezdődően havi egyszeri alkalommal csütörtökönként 18 órától.

A sorozat emléket állít a Magyarországon méltatlanul elfelejtett, tragikus sorsú Weisz Árpádnak és a Holokauszt többi magyar labdarúgó áldozatának, valamint az Olaszországban futballozó magyar labdarúgóknak és az ott dolgozó trénereknek, akik nélkül a huszas-harmincas évek Itáliájában nem virágzott volna fel a futball, hiszen nem voltak ritkák azok a meccsek akkoriban, hogy az egymás ellen küzdő két olasz csapat mindegyikében a húzójátékosok magyar idegenlégiósok voltak, akik javarészt zsidó identitással is bírtak.

November 21-én Andreides Gábor: Sport és propaganda a fasiszta Olaszországban, december 19-én ugyanő „Amikor még mi voltunk az olaszok” – magyar edzők és futballisták Mussolini Itáliájában címmel feszegeti egyebek mellett azt a kérdést, hogy milyen történelmi okok vezettek ahhoz, hogy a két világháború között Olaszországba vonult játszani a magyar futballisták sokasága. Január 30-án Szegedi Péter az immáron klasszikussá vált témát boncolgatja Zsidó MTK? című történeti vázlatában, míg február 27-én szintén ő Bécs-Brünn-Brooklyn –  A zsidó futball aranykora az 1920-as években címmel mutat rá érdekes összefüggésekre a zsidóág és a legnépszerűbb labdajáték között. Ezekre az alkalmakra a belépődíj előadásonként 600 forint. A MAZSIKE programjairól – amelyek támogatói a Bálint Ház és a Szombat folyóirat – további információkat a www.mazsike.hu és a www.facebook.com/mazsike1988 internetes oldalakon lehet kaphatnak az érdeklődők.

A 25 éves MAZSIKE az elmúlt években beindította a Határtalan elnevezésű, nagy érdeklődésre számot tartó programsorozatát, amelynek keretében az országhatáron kívüli, zsidó hagyományokkal is rendelkező területeket keresik fel a Kárpát-medencében, illetve a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ennek során tartottak nagy sikerű kulturális zarándoklatot Kárpátaljára, ahol mélyen gyökerezik a zsidó vallási és kulturális tradíció, és ahol a kettős kisebbségben létező, határon túli magyar zsidó kultúra egyszerre tartozott két közösséghez, egyszerre vallotta magát magyarnak és zsidónak, és érzékeny volt mindkét identitás élményeire. Ugyanígy Szabadkára és a Vajdaság más településeire is eljutottak, ezen program során pedig kidomborították, hogy a zsidóság mindvégig a magyar társadalom szerves részét képezte a Kárpát-medencében. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a magyarországi zsidó katonák egyértelműen a forradalom mellé álltak és együtt harcoltak a többségi társadalom tagjaival az osztrák és orosz hadseregek ellen 1848-1849-ben, erre emlékezve pedig tavaly október 6-án, az aradi vértanúk napján a MAZSIKE zarándokjai megemlékeztek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc áldozatairól. Ezenkívül nagyszabású koncerteket, irodalmi, gasztronómiai programokat, előadásokat, beszélgetéseket szerveztek és tisztelegtek a 110 éves szabadkai zsinagóga és a 100 éves városháza építői emléke előtt is. Legutóbb Kassára és más felvidéki városba jutottak el, ahol megtapasztalták az épületekben és a történelmi emlékekben megtestesült magyar zsidó szellemiséget, amelynek nyomait – a történelmi viharok viszontagságai és pusztításai ellenére – még ma is lehet látni. Legközelebb, jövő májusban Triesztet és környékét tervezik felkeresni kulturális zarándoklatukkal.