A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 66. évfordulójára emlékeztek a megjelentek. Az eseményen részt vett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a Budapesten akkreditált nagykövetségek képviselői, valamint társadalmi, vallási, kulturális intézmények vezetői.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Fahidi Éva, a koncentrációs tábort megjárt túlélő beszédei nyitották az eseményt.

Bába Iván beszédében kiemelte: „A Magyar Holokauszt nemcsak a magyar zsidóságnak, hanem az egész magyar nemzetnek is tragédiája. A magyar állam nem tudta megvédeni saját állampolgárait egy idegen hatalomtól, sőt elpusztításukban egy ideig együttműködött a megszállókkal.”

Fahidi Éva szavaiban a kibeszéletlen múlt veszélyeire hívta fel a figyelmet. „Küzdenünk kell a történelemhamisítás ellen. Történelemhamisítás az is, ha a holokausztról egyszerűen csak nem beszélünk, vagy csak féligazságokat mondunk el, nem beszélve a holokauszt-tagadásáról.” Fájdalmas emlékeinek felidézését követően a mai fiatalokhoz intézte szavait: „Akik ma vannak abban a korban, amelyben mi voltunk, amikor Auschwitz-Birkenauba hurcoltak bennünket, azoknak azt kívánom, bármilyen utópisztikusan hangzik is, építsenek olyan társadalmat, hogy soha többé ne gyűlölködjenek, és ne kelljen félniük semmitől.”

A beszédeket követően Weiner László brácsára és hegedűre írt Duójának I. és  III. tételét hallhatták a vendégek Bársony Péter brácsaművész és Baráti Kristóf, a Paganini Nemzetközi Hegedűverseny győztese előadásában. A zeneművek között eltűnt, elpusztított honfitársaink közül egy-egy különleges életutat idéztek fel neves színészeink: Harkányi Endre, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Kulka János, Kern András és Lukács Sándor.

A megemlékezés a Wiesenthal-díj átadásával folytatódott. A Holocaust Közalapítvány 2008-tól kezdve minden esztendőben elismerést nyújt át azon személyeknek, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. Idén a kitüntetést Varga Jenő és Korinek László kapta a pécsi holokauszt emlékmű létrehozásában végzett munkájáért. Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese mutatta be a díjazottakat. A díjakat Székely Gábor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke adta át.

Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója az EMLÉKEZÉS fontosságát hangsúlyozva elmondta: „Az Áldozatok Emlékfalára – az évforduló tiszteletére – felkerült a 155 ezredik azonosított áldozat neve, a jövő generációk számára megőrizve nevüket, emléküket. A számokon túl azonban az Emlékközpontnak meg kell mutatnia a személyes életsorsokat, tragédiákat, ezért ettől az évtől az emlékezés új formáit hozzuk létre. Internetes oldalunkon megtalálható Emlékkönyvünkben szakmánként, ágazatonként gyűjtjük össze a Vészkorszakban elpusztítottak egy részének életrajzát, amely szerkesztését – az internet adta lehetőségeket kihasználva – a nyilvánosság bevonásával folytatni, bővíteni is szeretnénk. Az Emlékkönyvben jelenleg kétezer rövid életrajz olvasható.”

A 66. évforduló emlékére az intézmény 6 kis könyvecskével sorozatot indított. A mai naptól fogva minden látogató magával vihet egyet-egyet ezekből az ÉletútLevélnek nevezett füzetekből. Szándékaik szerint így a felfoghatatlan számú áldozatból személyes ismerőssé válhat egy arc, egy név, egy életút. Az első hat könyvecske: Balatoni Kamill kajakozó, Pap Károly író, Beck Ödön Fülöp szobrász, Bródy Imre fizikus, Erdélyi Ágnes író, Fellner Frigyes közgazdász sorsát mutatják be.

A megjelentek – Fekete László, a Dohány utcai Zsinagóga kántorának Kaddish imáját követően – mécsest gyújtottak és főhajtással emlékeztek a holokauszt áldozataira.

Háttéranyag:

Az emlékezés régi és új formái a Holokauszt Emlékközpontban:

Emlékkönyv, ÉletútLevél

A Holokauszt Emlékközpont a vészkorszak áldozatainak emlékhelye. A magyarországi vészkorszak áldozatainak száma a mérvadó történészek szerint 500 ezer körüli. Ebből nem egészen 300 ezer áldozattal számolhatunk a mai Magyarország területéről. Szakértői számítások szerint kb. 200 ezer áldozat nevét lehet beazonosítani, a többi névtelenül marad meg emlékezetünkben.

Az Áldozatok Emlékfala az intézmény belső udvarát körülölelő nyolc méter magas üvegfal, melyre alapos kutatómunkát követően kerülnek fel a nevek, évente négy alkalommal. A mai nappal 155 ezer áldozat neve olvasható, marad kőbe vésve örökül az utókornak. Látogatóinkat számítógépes adatbázis segíti hozzátartozóik nevének megtalálásában. Az érdeklődők emléklapot kapnak, amelyen grafikus ábra mutatja meg, hogy az emlékfal mely oszlopában és sorában szerepel a keresett személy neve.

A számokon túl azonban szeretnénk tovább látni, s személyes életsorsokban megmutatni az igazi, számokban nem mérhető veszteségeinket. Ezért ebben az évben az emlékezés új formáit hozzuk létre az Emlékközpontban. Internetes oldalunkon megtalálható Emlékkönyvünkben szakmánként, ágazatonként gyűjtöttük össze a Vészkorszakban elpusztítottak egy részének rövid életrajzát. Jelenleg kétezernél is több életrajz kereshető név, születési és halálozási adatok és foglalkozások szerint. (www.hdke.hu/emlekezes/emlekkonyv)

A munka épp csak elkezdődött, a további feltáró munkába szeretnénk bevonni mindenkit, akinek ez fontos. Diákokat, tanárokat, helytörténeti kutatókat, könyvtárosokat, levéltárosokat és mindenkit, akinek fontos a múlt, és az értékek megőrzése. Várjuk tőlük a kiegészítéseket, fotókat, életrajzi adatokat, hogy az ő munkájukkal is teljesebbé váljon az Emlékkönyv. A többszázezer magyar áldozatra emlékezve – mementóként – kívánjuk legalább néhányuk emlékét megőrizni gyermekeinknek, az utókornak.

Ahogyan tesszük ezt a most útjára bocsátott kis ÉletútLevelekkel is, melyekben röviden, szinte igazolványszerű tömörséggel mutatunk be egy-egy múltbéli személyt. A 66. évforduló emlékére 6 kis könyvecske nyitja a sorozatot, melyek Balatoni Kamill kajakozó, Pap Károly író, Beck Ödön Fülöp szobrász, Bródy Imre fizikus, Erdélyi Ágnes író, Fellner Frigyes közgazdász sorsát mutatják be. Szándékunk szerint mától fogva minden látogatónk magával vihet egyet-egyet majd, s ezzel a felfoghatatlan számú áldozatból személyes ismerősévé válhat egy arc, egy név, egy életút.

Wiesenthal-díj 2011.

A Holocaust Közalapítvány 2008-tól kezdve minden esztendőben elismerést nyújt át azon személyeknek, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjjal a közalapítvány elismeri azoknak a társadalmi segítőknek, túlélőknek és leszármazottaiknak az önzetlen munkáját és támogatását, akiknek részük volt és van a holokauszt forrásainak, feldolgozásainak, egykor keletkezett emlékeinek az összegyűjtésében, bemutatásában, azok széleskörű megismertetésében.

Az emlékdíj a nevét Simon Wiesenthalról, arról a személyiségről kapta, aki élete nagyobbik felét, hat évtizedet áldozott a holokauszt dokumentációjának összegyűjtésére, a bujkáló náci tisztek felkutatására. Nevét nemcsak ezzel írta be a történelemkönyvek lapjaira, hanem azzal is, hogy a múlt feltárását egybekapcsolta a jelen antiszemitizmusa elleni küzdelemmel, azzal, hogy a civil társadalom erejét mozgósítva elősegítse a megértés megvalósulását, a tolerancia beépülését a mindennapokba.

A kavics formáját idéző emlékdíj, Peter Vladimir alkotása, egyszerre utal a holokausztra, és azok áldozataira, túlélőire.

Az eseményen Martinkovits Judit, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgató-helyettese mutatta be a díjazottakat. A díjakat Székely Gábor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke adta át.

A díjazottak rövid bemutatása:

Varga Jenő elkötelezett híve a vallások, nézetek békés egymás mellett élésének. Több szociális támogató programban vesz részt. Bár ősei sem üldözettek, sem üldözők nem voltak a holokausztban, első szóra magáénak érezte a pécsi holokauszt emlékmű állításának ötletét, s létrehozta a Pécs Emlékezete Alapítványt. Cégének egyik munkatársa több mint egy éven át végezte a szervezési feladatokat, s személyes anyagi hozzájárulása is több millió forintra tehető. Az emlékmű avatásakor elmondott beszédében hitet tett amellett, hogy „egy jobb világot szeretnénk az utódainknak átadni annál, mint amit örököltünk”.

Korinek László megalapítója és első vezetője a Kolping mozgalomnak. Ennek keretében Pécsen hosszú időn keresztül szervezett megemlékező menetet a Pécsről elhurcolt és meggyilkolt zsidók emlékére, körbelátogatva azokat a zsidó emlékhelyeket, ahol ezek az emberek éltek és ahonnan elhurcolták őket. Varga Jenővel együtt szervezte a pécsi holocaust emlékmű felállítását és felavatását.

Sajtófotók a www.hdke.hu Sajtószobájából 17 órától letölthetők.

További információ:

Török Zsuzsanna

torok.zsuzsa@hdke.hu

06-30-629-6984

Csatolmányok