Egy nemzetközi és magyar viszonylatban is egyedülálló kiállítást láthattak az érdeklődők november 7-11 között Tatán, a Református Gimnáziumban. A kiállítást Horváthy Lóránd alpolgármester és Kaszál József, a Polgármesteri Hivatal Humán és Ügyrendi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A kiállítást több mint 1100 érdeklődő, jórészt diák tekintette meg.

Pauer Csaba a tárlatot megrendező Kossuth Szabadegyetem megyei képviselője utalt arra, hogy a kiállításra rendkívüli időben került sor. Csaknem hét évtizeddel megtörténte után ugyanis az a szó, hogy holokauszt, még mindig indulatokat kelt. A szörnyű események átélőiben fájdalmas élményeket, másokban ellenérzéseket vált ki. Vannak olyanok is, akiknek már ebből a témából elegük van, és szeretnék, hogy ne beszéljünk róla. Sajnálatos azonban, de napjainkban is aktuális, mondhatni aggasztóan aktuális erről beszélni. Újra és újra fel kell hívni embertársaink figyelmét arra, hogy a gyűlölet hova tud fajulni.

A holokauszt ugyanis nem a gettókban, nem a vagonokban, nem Auschwitzban, nem a gázkamrákban kezdődött. A holokauszt a kirekesztéssel, a megkülönböztető zsidótörvényekkel, az emberek zsidó származásuk miatti kifosztásával, pogromjaival, megalázásával vette kezdetét. A magyarországi zsidó 1944-től csak meghatározott fejadagot ehetett, elvesztette munkahelyét, vagyonát elkobozták, kijelölt helyre, azaz gettóba kellett költözzön, sárga csillag viselésére kötelezték, deportálták, megkínozták, elgázosították, majd elégették. A magyar államvezetés és a nép kiválóan teljesítette „feladatát”: 1945-ig mintegy 437 000 magyar zsidót gyűjtöttek össze rekord idő alatt, és juttatták őket a biztos halálba. Haláluk oka az volt, hogy zsidók voltak.

Pécsi Tibor a Holokauszt Emlékközpont képviseletében beszélt arról, hogy az oktatás révén a pedagógusok személyes példájukkal és a múltban történt események megismertetésével óriási lehetőséget és felelősséget tartanak a kezükben. A tanulók egy életre emlékezetükben őrzik a tanárok által elmondott emberi történeteket, amelyek aztán meghatározhatják az egyes emberekről alkotott értékrendjüket és sok esetben erkölcsi irányultságukat is. Az Auschwitz Album is egy ilyen történet Jákób Liliről, a családjáról, a falujából deportált szomszédokról, barátairól, amely ma is képes megszólítani a tárlatot meglátogató vendégeket.

Tata, Komárom-Esztergom megye zsidók által egyik legkorábban lakott települése volt, azon kevés települések közé tartozott, ahol már a 13. században, az Árpád házi királyok alatt laktak zsidók. A zsidóság ismételt, tömeges betelepülésére 1730-1740 között került sor főként gróf Esterházy József jóvoltából. Tata neves zsidó származású szülötte volt Bláthy Ottó világhírű fizikus, a transzformátor megalkotója és Fischer Mór (1800-1880), a herendi porcelángyár alapítója. Termékeivel Ferenc József kegyeit is megnyerte, aki nemesi címet ajándékozott neki. Porcelánjai még Viktória angol királynő asztalára is eljutottak. A holokauszt során több mint 650 tatai zsidó került Auschwitz és más táborok fogságába, akik közül mindössze 63-an tértek vissza. A rendezvényen személyesen is jelen volt Rácz Mihály a vészkorszak tatai túlélője.