Wallenberg életét számos könyv, film és műalkotás örökíti meg. A kötetek közül készült válogatás az emlékév hivatalos honlapjára, benne intézményünk vezető kutatóinak munkáival. További angol nyelvű szakirodalom elérhető az Emlékközpont Braham Tékájában. ANGER, PER: Raoul Wallenberggel Budapesten. Visszaemlékezések a háborús évek Magyarországára. Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1999. BÍRÓ ZSUZSA: A színtévesztő. Megjegyzés a Wallenberg-rejtélyhez.
A budapesti Fazekas és Bornemissza gimnáziumok diákjaiból álló Kiáltójel nevű csapat nyerte meg csütörtökön a Régen volt? Hol is volt? című középiskolai vetélkedőt, amelyet a Wallenberg-év egyik kiemelt eseményeként rendeztek meg. A versenyben részt vevő 116 csapatból tíz jutott a döntőbe. A második helyezett az oroszlányi Lengyel József Gimnázium csoportja, a LeJó, a bronzérmes pedig
Csak a részletek teljes feltárásával zárhatóak le a második világháború fájdalmas fejezetei – mondta Raoul Wallenberg életének utolsó éveire utalva Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára hétfőn Varsóban a Wallenberg-év keretében szervezett megemlékezésen. A lengyel fővárosban szervezett ünnepségek emlékfaültetéssel kezdődtek az egyik varsói királyi rezidencia, a wilanówi palota parkjában: három hársfát ültettek a svéd életmentő,
Raoul Wallenberg és munkatársai embermentő tevékenységéről tart előadást a centenáriumi év programjaihoz kapcsolódva Szita Szabolcs professzor Magyarország tel-avivi nagykövetségén 2012. április 23-án. A svéd diplomatáról és munkatársairól már több kötetet is megjelentető történész március 22-én a bécsi Collegium Hungaricum vendége volt. Szita Szabolcs a közeljövőben Moszkvában tart előadást, abban a városban, ahol az ezrek életét
A HírTV Ősök tere című műsora Raoul Wallenberg embermentő tevékenységével foglalkozott. A diplomáciai, politikai, családi háttér bemutatása mellett a svéd diplomata eltűnésével kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak a műsor vendégei: Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője és prof. Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója. Videó a MNO oldalán>>
Január 17-én a Nemzeti Múzeumban, a Wallenberg év ünnepélyes megnyitóján adták át a Wallenberg-díjat, valamint a Centenáriumi Wallenberg-díjat is. E kitüntetésben hazánkban azok részesülhetnek, akik a hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. Az idei díjazottak: Dani Eszter református lelkipásztor, Novák Ilona, az Élet Menete vagonkiállítás létrehozója, Pócsiné Sivák Erzsébet óvónő és Hidvégardó
A Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, a Raoul Wallenberg Egyesület „Régen volt? Hol is volt?” címmel országos felmenő rendszerű vetélkedőt hirdet középfokú intézmények diákjai számára. A vetélkedőre 4 fős középiskolás csapatok és felkészítő tanáruk jelentkezhetnek 2012. február 10-ig, a Wallenberg Egyesület honlapján. 2012-ben ünnepeljük Raoul Wallenberg születésének századik évfordulóját. Az
Raoul Wallenberg Svédország egyik leghíresebb családjának sarja. Generációkon keresztül neves bankárok, diplomaták és politikusok kerültek ki ebből a családból. Raoul Oscar Wallenberg, az apa, fiatal tengerésztiszt volt, Jacob és Marcus Wallenberg, Svédország két legnevesebb bankárának és gyárosának unokatestvére. 23 évesen rosszindulatú daganat következtében hunyt el. Raoul 1912. augusztus 4-én született Stockholmban, három hónappal édesapja halála
A kormány 1378/2011. (XI. 8.) határozatában rendelkezett a 2012-es Raoul Wallenberg Emlékévről az embermentő diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából és a Raoul Wallenberg Emlékbizottság felállításáról. A Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagjai: Elnök: Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium Társelnök: Karin Olofsdotter, Svédország nagykövete Tagok: Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Balogh András,
Raoul Wallenberg, egy svéd kereskedőcsalád sarja, Magyarország német megszállása után, 1944 júliusában, négy hónappal a német csapatok bevonulása után érkezett a magyar fővárosba, éppen abban az időszakban, amikor Horthy Miklós kormányzó – jelentős külföldi és egyházi nyomásra – leállíttatta a zsidók deportálását. Ez az átmenetileg javuló légkör kedvezett az embermentő akcióknak, amelyekbe a svéd diplomata