Elhunyt Efra Agmon

22 ápr

2010. március 8-án hosszas betegség után elhunyt Efra Agmon (Teichman Ernő). Temetése március 10-én 15.00 órakor volt az izralei Kibuc Ma’ale Hamisa temetőjében.

Efra Agmon 1922-ben született Kisvárdán Teichman Ernő néven. Hagyományos zsidó családban nőtt fel, a nyolc gyermek legidősebbikeként. Már a háború előtt csatlakozott a Hasomer Hacair ifjúsági mozgalomhoz

1943-ban munkaszolgálatra hívták be, de ő elszökve csatlakozott a földalatti ellenállási mozgalomhoz. Munkája során foglalkozott árjásítással, azaz zsidók számára szerzett igazi, vagy hamisított keresztleveleket, járta a vidéket, ahol megpróbálta a kis zsidó közösségeket figyelmeztetni jövőbeli, hihetetlennek tűnő sorsukra. 1944 júniusától részt vett a „tijulok”, azaz fiatalok csoportjainak kirándulásnak álcázott útjainak megszervezésében a keleti határokon át Palesztina felé. A mozgalomban ő felelt a börtönbe került, vagy munkaszolgáltra hurcolt bajtársakkal, valamint a Demény-féle kommunista ellenállókkal való kapcsolattartásért is. Ekkor Benkő Imre álnéven, MÁV egyenruhában észrevétlenül közlekedett Budapesten. A Nemzetközi Vöröskereszt segítségével ő felelt az egyik első titkos gyermekotthon felállításáért. Élelmiszert és a túléléshez szükséges felszereléseket csempészett a magukra maradt gyerekeknek, a pesti gettóba zárt éhező zsidóknak és a Vadász utcai Üvegház lakóinak.

A felszabadulás után tovább segítette a magukra maradt árva gyerekeket, és mozgalmával a Hasomer Hacairrel segített eljutniuk Izrael földjére. Ő maga 1946-ban vándorolt ki Palesztinába, ahol eleinte az Ein Dor Kibuc, majd a Haogen Kibuc tagja lett. Az államalapítás után továbbtanult, sikeres üzletemberként a Jeruzsálem melletti Mevaszeret Cion városában élet. Aktív tagja volt a Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társaságnak, túlélőként számos oktatási és kutatási projektben vett részt. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Bátorságért Érdemjelét.

Társaival nem a fegyveres ellenállást választották a Vészkorszakban − ahogy ők fogalmaztak akkoriban „nem az a vágyam, hogy egy palesztinai kibuc névadója legyek, én magam szeretnék ott élni”. Életüket minden percben kockáztatva hatalmas mennyiségben és hihetetlenül jó minőségben hamisították az életben maradáshoz szükséges hivatalos papírokat több tízezer ember számára, akiknek ez volt az egyetlen esélyük a túlélésre. Lopott katonai egyenruhákban, hamis parancsokkal és iratokkal mentették az embereket a nyilasok keze közül, tömegesen bujtatták az üldözötteket, titkos gyerekházakat hoztak létre és üzemeltettek, valamint részük volt a budapesti gettó élelmezésében is. A mozgalom melynek tagjaként véghezvitte bátor cselekedeteit ma is működik mind Izraelben, mind Budapesten.

Efra Agmon közvetlenül és közvetve sok ezer magyar zsidót és üldözöttet mentett meg a náci és nyilas gépezettől. Emlékét megőrizzük.

Következő bejegyzés

Emlékek eltűnőben