Nagyváradot, a “Körös-parti Párizst” gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. Most nyíló kiállításunkon a két világháború közötti művészsorsokból villantunk fel néhányat: Barát Mór, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével.

Nagyvárad, a “Pece-parti Párizs”, nyitott és befogadó város, kapocs nyugat és kelet között. Történelmi város, Ady és Juhász Gyula városa, amelyben a Kolozsvári testvérek királyszobrai vetélkedtek Vitéz János püspök könyvtárával, vagy az Ipolyi-gyűjtemény képeivel. A kultúra iránti fogékonysággal karolta föl a város társadalma a kezdeményezők munkáját. A két világháború közötti, mintegy negyed évszázadnyi korszakban Váradon 81 újság jelenhetett meg.

Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, a Sonnenfeld család nyomdájában albumok, folyóiratok jelentek meg. Itt dolgozott a váradi grafikusok legtöbbje, Leon Alex, Grünbaum Ernő, Balogh István. A város művészetek iránti fogékonyságát nagymértékben köszönhette nagyszámú és módos zsidó polgárságának. A századfordulós város ugyanis nem tett különbséget polgárai között.

A festőiskolák sorát 1906-ban Mikes Ödön és Jancsó Jenő szabadiskolája nyitotta. Később Tibor Ernő saját műtermében, egyedül folytatta a tanítást. Az első világháború után a Festőiskola és Iparművészeti Műhely (FIM) alapítói Mottl Román Pál és Barát Mór voltak. E festőiskolák művészeiből választottunk ki néhányat, jelképesen mutatva cseppben a tengert.

Tibor Ernő

Nagyvárad, 1885 – Dachau, 1945

1904-től 1905-ig Zemplényi Tivadar budapesti Mintarajziskolájában tanult, majd két éven át a párizsi Julian Akadémiát látogatta. 1910-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Számos európai városban mutatták be műveit. Kapcsolatba került Ady Endrével, portréját is megfestette. A Holnap Társaság tagja. A húszas években Nagybányán és Felsőbányán dolgozott, egy ideig Franciaországban és Olaszországban. Nagyváradon telepedett le, ahol festőiskolát is működtetett a Hollósy-tanítvány Mikes Münich Ödönnel. 1944 nyarán Auschwitzba, majd Dachauba vitték, kilenc nappal a láger felszabadítása előtt halt meg.

Leon Alex (Löwinger Sándor)

Petrozsény,1907 – Osztrog, 1944

Petrozsényben született, 1916-ban családja Nagyváradra költözött, ahol középiskolai tanulmányait végezte. 1923-ban férfiszabónak tanult, erről 1926-ban kapott mesterlevelet. 1927-ben litográfiákat kezdett készíteni, s a következő évben a Nagybányai Szabadiskola tagja lett. 1930 tavaszán Prágába utazott, 1933-ban rendezte első kiállítását a nagyváradi újságíróklubban. 1934-ben ismét prágai utazás következett, s kiállítások Temesváron, Aradon, Kolozsváron és Nagyváradon. 1934-ben és 1936-ban két litográfia-albuma jelent meg Temesváron. 1936-ban Párizsba utazott, ahol Tihanyi Lajos (1885-1938) és Marc Chagall tanítványa lett. 1939 nyarán visszatért Romániába, Nagyváradon, Brassóban, illetve Temesváron élt. 1940-ben véglegesen Nagyváradon szándékozott letelepedni, de két év múlva innen vitték el munkaszolgálatra. 1943-ban egészségi állapota már végzetesen rossz volt, 1944-ben a Szovjetunióba menekült, ahol kórházba is került, s feltételezhetően Osztrogban halt meg, 1944. március 8-a után.

Barát Mór (Lustig Mór, Barát Lustig Móric)

Sáránd, 1880 – Auschwitz,1944

Festő, grafikus. Tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, majd 1903-1904-ben Münchenben, illetve Berlinben képezte magát. Egy ideig grafikusként dolgozott Németországban. Hazatérve Erdélyben, Marosvásárhelyen dolgozott, majd Machalik Alfréddal és Mikes M. Ödönnel festőiskolát nyitott Nagyváradon. Első kiállítása 1912-ben volt Budapesten, 1921-ben gyűjteményes tárlata volt Marosvásárhelyen. Tájképeket, figurális kompozíciókat, aktokat festett olajjal és pasztellel, de munkásságában fontos szerepe volt a kőnyomatoknak is. Munkái erdélyi múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók.

Mund Hugó

Dés, 1892 – Buenos Aires,1961

Dömötör  Gizella

A budapesti Képzőművészeti Főiskola diákjaként Nagybányán töltötte nyarait. Művészi pályafutása az első világháború éveiben kezdődött. Ferenczy Károly és Iványi Grünwald Béla voltak rá nagy hatással. Az 1910-es években festett aktokon és csendéleteken már erősebb Cézanne hatása, s Budapestről Erdélybe költözése után klasszicizálóbb jellegű lett művészete. 1920 és 1924 között a váradi püspök vendégszeretetét élvezték feleségével, a szintén festő Dömötör Gizellával együtt, és csak nyaranta dolgoztak a nagybányai művésztelepen. 1924 és 1930 között Nagybányára költöztek. Nem kötődtek szorosan egyetlen művészi áramlathoz sem. A politikai helyzet fokozatos romlása miatt a Mund házaspár az emigráció mellett döntött. 1931-ben telepedtek le Argentínában. Mund 1935-től egyetemi könyvtárosként dolgozott, hogy fenntarthassák magukat. 1961-ben halt meg Buenos Airesben.

Kara (Krón) Mihály

Brzezany, 1883 – Haifa

Budapesten és Firenzében végezte művészeti tanulmányait . A Tanácsköztársaság bukása után került Nagyváradra, ahol köztéri szobor-megrendeléseket kapott. A szobrászat minden műfaja foglalkoztatta, a monumentális szobrok mellett készített domborműveket, érmeket. Grafikai munkássága is jelentős – rajzai, litográfiai maradtak fönn. 1829-ben jelent meg albumban tíz kőnyomatos rajza. 1925-ben rendeztek alkotásaiból gyűjteményes kiállítást. Az 1930-as évek közepén Jugoszláviába ment és Mestrovic környezetében dolgozott, majd innen Palesztinába vándorolt ki.

KÍSÉRŐ PROGRAMOK

• Kiállításmegnyitó: 2011. március 9. 15 óra

  Bővebben>>

  Képek a megnyitóról>>

   

• Szubjektív tárlatvezetések

  Hangulat, gondolat, élmény, a tárlat képeinek lenyomata. Vállaltan szubjektív nézőpontú tárlatvezetés:

  Murádin Jenő művészettörténésszel>>  2011. március 18. 16 óra

  Kőrössi P. József költővel >> 2011. április 27. 17 óra

  Batta András zenetörténésszel, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen rektorával – 2011. május

   

• Nagyváradi művészeti barangolások

  Ingyenes múzeumpedagógiai foglalkozások iskolai csoportoknak

  A résztvevők bepillantást nyerhetnek a múlt század eleji Várad festőiskoláinak, irodalmi és kávéházi életének nyüzsgő világába.

   

• Várad – határtalan irodalom>> 2011. április 12. 17 óra

  Vendégünk a Várad című irodalmi folyóirat

  A beszélgetésen Nyugatosok és Holnaposok, váradi kortárs írók versei, írásai is elhangzanak. A beszélgetést követően pedig bárki szabadon elmondhatja, felolvashatja az érdeklődők előtt kedvenc költőjének Váradhoz fűződő verseit.

   

• Élő MúzeumCafé >> 2011. május 5. 18 óra

  Az emlékközpont adott otthont a MúzeumCafé múzeumi folyóirat törzsasztalának. A beszélgetés apropója az „Éhe a szépnek…”  című időszaki kiállításunk.  A beszélgetés résztvevői: Basics Beatrix muzeológus, kurátor, György Péter esztéta, egyetemi tanár (ELTE) A beszélgetést vezeti: Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője. A beszélgetésről készült videó megtekinthető a www.muzeumcafe.hu weboldalon.

   

FILMAJÁNLÓ

A tegnap városa – Ady és Nagyvárad

A huszadik század első éveinek máig legendás városa, Nagyvárad. Ady Endre és Juhász Gyula, a “holnaposok” és kortársaik városa. No és persze Lédáé, Sárváry Annáé, Rienzi Mariskáé, a kávéházaké s a magyar szecessziós építészeté. Kiváló helytörténészek beszélnek a korról és főszereplőiről. A mai Nagyvárad színészei, valamint Latinovits Zoltán és Mensáros László előadásában hangzanak el a kor költőinek legszebb versei, levélrészletei, melyek segítségével megismerhető, megszerethető “A város, kinek nem látni mását…”

Rendezte: Ráday Mihály, 2006.100 perc, magyar, forgalmazza a MOKÉP>>

A kiállítás a Száműzött művészet programsorozat része.

A KIÁLLÍTÁS LÉTREHOZÓI

A kiállítás kurátora: Basics Beatrix

Partnerek: Magyar Zsidó Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, Román Kulturális Intézet, Nagyváradi Zsidó Hitközség

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, NEFMI, GKI Gazdaságkutató Zrt., MissionArt Galéria, netGaleria.ro, Murádin Jenő, Hajdú László, Váradi László

Médiapartnerek:

Műértő, MúzeumCafé, Kikötőonline.hu, Magyar Múzeumok Online, Port.hu, Funzine, Színes RTV

Reggeli Újság, Bihari Napló, Erdély Online (Nagyvárad)

Galériák