A Holokauszt Emlékközpont 2005 óta minden évben megrendezi a vészkorszak témáját feldolgozó táborát, mely a szervezők szándékai szerint nem csupán a tényekre világít rá, hanem különböző nézőpontokból vizsgálja a korszak eseményeit. Az előző években foglalkozott embermentőkkel, az antiszemitizmus kialakulásának körülményeivel, gyermekáldozatokkal. A 2014-es tábor a Feszítő kérdések címet viseli: a holokauszt 70. évfordulója kapcsán vitatott, eddig ki nem tárgyalt témákat állított középpontba. A június 30 és július 4 között megrendezett programra 17 tanár és diák jelentkezett. A délelőtti előadásokat és beszélgetéseket követően a résztvevők városi sétákon ismerik meg a holokauszt budapesti helyszíneit. A tábor hétköznapjait a http://hdketabor.blogspot.hu/ blogon követhetik nyomon az érdeklődők.

Röviden a tábor első két napján érintett témákról.

1.    nap: Az együttélésről

A dualizmus valóban aranykor volt-e a zsidóság számára?

Feszítő kérdéseink az emancipációs alkuról, annak felmondásáról, az ortodoxok és a neológok közötti vitáról szólnak. Ha volt emancipációs alku (az emancipációra a zsidóságnak az asszimilációval kell válaszolnia) akkor az csak informális volt, s annak felmondását szét kell választani a társadalom és az állam részéről. Antiszemita törekvések előjöttek az 1880-as években (Tiszaeszlári per), de az állam részéről az alku felmondását a zsidó ellenes törvényekben látjuk (Numerus Clausus, 1920). Az ortodoxok és a neológok vitája főként a Talmudhoz való hozzáállásban ált, kell-e azt modernizálni, kiegészíteni, vagy nem szabad megváltoztatni és meg kell azt tartani.

2.    nap: Német megszállás

Mai feszítő kérdéseink az 1944-es német megszállásra vonatoznak. Tényleg a németek hajtották végre a teljes deportálást? Volt Magyarországnak önállósága?

Adolf Eichmann a maga 120 emberével nem volt képes 56 nap alatt 437 000 embert deportálni. Olvassuk el a három László (Endre László, Baky László, Ferenczy László) jelentéseit, felszólalásait, leveleit és meglátjuk mennyire együttműködő és kezdeményező szerepe volt a magyar kormánynak állampolgárai deportálásában a csendőrség, rendőrség és közhivatalnokok segítségével.

Feltérképeztük a Sztójay-kormányt, a megszállás körülményeit és a társadalomnak a reakcióját, valamint beszélgettünk a Zsidó Tanácshoz köthető dilemmákról.

A tábor további témáiról és programjairól érdeklődjön az alábbi telefonszámon:

Pécsi Tibor, oktatási programok vezetője, 06-30-627-3613

Melléklet sajtófotók:

1, A Dohány utcai zsinagóga előtt

2, A Britannia Hotelnél, mely a Fehérterror idején a különítményesek főhadiszállása volt

3, A Mammut épülete, mely egykor fogház volt, ide hozták Szenes Hannát, Grósz Endrét is.

Csatolmányok