A magyar zsidóság deportálásának jövő évi, hetvenedik évfordulója előkészítésére és a programok lebonyolítására a kormány létrehozta a Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottságot. Az erről szóló kormányhatározat a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. Az Emlékbizottság állandó tagjának több szervezet képviselője mellett felkérik a Holokauszt Emlékközpont vezetőjét, prof. Szita Szabolcsot is. Forrás: MTI, 2013. január 10.
A Raoul Wallenberg-díj idei kitüntetettjei: Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, Bódis Kriszta független dokumentumfilmes, Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkolégium igazgatója és Baks község. Forrás: MTI Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az
Publication date: 2016-02-07 Globális feladatnak nevezte a totalitárius rezsimek és a politikai erőszak összes fajtája elleni küzdelmet Szabó Máté, az Alapvető Jogok biztosa a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 68. évfordulóján, január 27-én tartott megemlékezésen Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Forrás: MTI/HDKE Az ombudsman úgy fogalmazott: „az elmúlt évtizedek
Publication date: 2012-12-23 103 éve, 1910. január 31-én született Giorgio Perlasca olasz embermentő. Bátor kiállásának köszönhetően több ezer üldözött zsidó honfitársunk menekült meg a biztos haláltól 1944-45 telén. Emlékiratai A „szélhámos” címmel először jelentek meg magyar nyelven. Fiával, Franco Perlascaval a kötet 2012 decemberi, emlékközpontbeli bemutatóját követően készített rendkívüli interjút Somos András. Az interjú itt>>
Történészek adtak reális képet a Don-kanyarban zajlott hadieseményekről az MTA BTK, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Történeti Társulat január 15-ei konferenciáján. Forrás: MTI/HDKE – Nem lehet felelőtlen tettként értékelni a 2. magyar hadsereg Don-kanyarba küldését, ma már tudjuk, hogy a katonák a fronton mindent megkaptak,
Hetven éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. „Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” – írta róla Hegedűs Géza.
A magyarországi Wallenberg Emlékév végével a centenárium feladatainak koordinálásáért felelős Wallenberg Emlékbizottság is befejezte tevékenységét. A kormány tavaly november 2-i ülésen hozott határozatot arról, hogy Wallenberg születésének századik évfordulóján a Raoul Wallenberg-év keretében méltóképpen emlékezzen meg az embermentő svéd diplomatáról. Az emlékbizottság munkáját Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete
2002. december 16-án, az alapkő letételével kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok a IX. kerületi Páva utcában. Videó>> Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján az 1923-ban épült, akkoriban már romos állapotban lévő Páva utcai zsinagógát egy új épületszárnnyal egészítették ki, melynek eredményeként a modern és a klasszikus építészetet szervesen ötvöző épületegyüttes született. A Holokauszt Emlékközpontot 2004.
1922. december 20-án, 90 éve született a világszerte ismert holokausztkutató történész, politológus Randolph Louis Braham. Az iskolateremtő tudós a New York City University professzor emeritusa, a Rosenthal Intézet igazgatója, a holokauszt-kutatás nemzetközi szaktekintélye. Kutatók generációi nőttek fel tanulmányain. Randolph L. Braham 1922-ben Bukarestben látta meg a napvilágot. Gyermekkorát Désen töltötte, s itt végezte gimnáziumi tanulmányait.
2010. április 17-én került sor a multimédiás holokauszt-oktatást és tolerancia-oktatást segítő tananyagok fejlesztésére kiírt pályázatunk díjátadójára, ahol a zsűri döntése alapján – az Amerikai Egyesült Államok követsége támogatásával – 3 fődíj, a Holokauszt Emlékközpont jóvoltából pedig 1 különdíj került átadásra. A pályázat nyertesei: Fődíj: Greksza Tünde: Fasizmus az iskolában; Női sorsok a vészkorszak alatt