Lázár János miniszter szavainak tartalmát idézve, egy rendhagyó kiadványba tekinthetnek bele honlapunkon. Ez az összeállítás, amely üzeneteivel egyaránt szól a mának és a jövőnek, bemutatja, hogy Magyarország és benne a zsidó közösség hogyan néz szembe a történelem egyik legsötétebb korszakának máig ható következményeivel és tanulságaival. Az áldozatok iránti tisztelettel és az utódokkal való együttérzéssel, elismerve az akkori állami vezetők és alkalmazottak felelősségét, elítélve az embertelen bűnöket. Ez a kiadvány egy nemzet széles összefogásának lenyomata, a bűnösök leleplezése és felelősségteljes emlékezés az áldozatokra és az embermentő igazakra.

Magyarország kormány a 2014-es évet a Holokauszt Emlékévének nyilvánította. A magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójára történő méltó megemlékezés biztosítása és a nemzeti szolidaritás növelése érdekében kijelölt Emlékév során számtalan megemlékezés, rendezvény, ismeretterjesztő, tudományos és oktatási program járult hozzá a múlt feldolgozásához. A szerteágazó, sokszínű és számtalan esetben igen kreatív rendezvényeket, programokat, kulturális tevékenységet a két éven keresztül tevékenykedő Magyar Holokauszt – 2014 Emlékbizottság véleményezte, koordinálta. Az így létrehozott színes, gazdag, sokrétű aktivitás áttekintését könnyíti meg a kiadványnak itt közzétett online változata.

Dr. Áder János köztársasági elnök Auschwitzban elmondott szavai tükrözték azt az eltökélt hozzáállást, amellyel a kormányzat, az önkormányzatok, a zsidó közösségek, kulturális és oktatási intézmények, tehát a legszélesebb értelemben a magyar emberek a holokauszt emlékév során a vészkorszakhoz viszonyultak. „Mert halottainknak semmilyen magyarázat nem adhatja vissza az élet lehetőségét. Senki sem adhatja vissza őket nemzetünknek. Ez közös veszteség, közös fájdalom, közös gyász nekünk, ma élő magyaroknak. És közös gyász, közös veszteség, közös fájdalom az utánunk jövőknek. Mert akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták, egész nemzetünknek okoztak pótolhatatlan veszteséget. Mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiát kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul. Aki a bűnt mentegetni, relativizálni, megkérdőjelezni akarja, erkölcstelenséget követ el. Így maga is bűnössé válik.”

Sok tekintetben emlékezetes és tanulságos kezdeményezés volt a magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kezdeményezése, a 2014-re meghirdetett holokauszt-emlékév. Elmondható, hogy a vidéki és a fővárosi önkormányzatoknál, helyi civilek közreműködésével komoly értékek születtek. A kormányzati pályázati rendszer révén megrendítő kiállítások, maradandó emlékművek, értékes konferenciák, előadások és megemlékezések hívták fel a figyelmet a holokausztra. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt hetven év is kevés volt egy ilyen méretű nemzeti katasztrófa megfelelő feldolgozására. Még nagyon sok erőfeszítés szükséges a vészkorszak okozta sebek gyógyulásához, a megbékéléshez. Ahogy azt Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár a kiadvány zárszavában kiemeli: „Mit kezdünk a 70 évvel ezelőtt a Vészkorszak és a II. világháború által okozott iszonyatos sebekkel? Először is közösen emlékezünk és gyászolunk a sérelmeket szenvedettekkel és azok leszármazottaival, együtt minden jóakaratú emberrel. Másodszor elutasítunk minden kirekesztő eszmét, az antiszemitizmus és a gyűlöletkeltés minden formáját, és a jog eszközével veszünk ezekért elégtételt, a zéró tolerancia jegyében. Ezen túlmenően pedig építkezünk. Hiszen a Vészkorszak és a II. világháború okozta látható sebeket is gyógyítanunk kell.”

A látható, és hozzáfűzhetjük, a láthatatlan sebeket is gyógyítanunk kell. Ehhez nyújt ihletet és segítséget ez a páratlan kiadvány.