Magyarország német megszállása és 1944 tavaszának drámai eseményei előtt a magyar hatóságok által elkövetett egyik legsúlyosabb atrocitás az országunkba menekült és az itt élő zsidóság ellen a kőrösmezői deportálás, a Kamenyec-Podolszkijnál történt tömegmészárlás volt.

   1941 nyarán a magyar állam szervei egy hónap leforgása alatt húszezer zsidót deportáltak a podoliai hadműveleti területre. A KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) által összegyűjtött ún. rendezetlen állampolgárságú, „hontalannak” minősített zsidók közül sokan már generációk vagy évtizedek óta Magyarországon éltek. (Számosat éppen a budapesti Páva utcai zsinagógában létesített gyűjtőhelyről indítottak el.)  Köztük a legázolt Lengyelországból érkezettekkel együtt a  Szlovákiából átmenekült, ott „elmagyarosító” tevékenységgel vádolt zsidók is voltak.  A magyarok által Ukrajnába hurcoltak tömegére (ismeretlen számban cigányokat is deportáltak) a német hatóságok nem voltak felkészülve. Hamarosan  a kiszállítás beszüntetését kérték.

   A határra toloncolt, majd azon túlra szállított emberek brutalitásoknak, éhezéssel súlyosbított szenvedéseknek, az ukrán antiszemiták kínzásainak és vérengzésének voltak kitéve. Slachta Margit országgyűlési képviselő a helyszínen járt, s mint Rassay Károly – megdöbbenéssel tiltakozott a deportálások ellen, sajnos, eredménytelenül. A védtelen, magukra hagyott zsidók többségét a Dnyeszter menti Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27. és 29. között német egységek végezték ki. Összességében a Kamenyec-Podolszkijban és környékén (Staniszlauban, Nadvornán és Kolomeában) meggyilkolt magyarországi áldozatok száma 16-18 000 főre tehető.

  A Holokauszt Emlékközpont az előholokausztnak nevezhető 1941 nyári tragikus eseményekkel kapcsolatban az elmúlt években  több szakmai konferenciát, emléknapot rendezett. Jogelődje, a  Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ  a Rumbach utcai zsinagóga (anno a deportálandók gyűjtőtábora volt) falán emléktáblát létesített, majd a Páva utcai intézményben a Magyar Kormánnyal együttműködésben újabb emléktábla felállításával követte meg az áldozatokat és családtagjaikat.

  Az 1941 nyári deportálás, az előholokauszt feldolgozott adatainak és tényeinek szélesebb körben való megismertetése érdekében az Emlékközpont 2014-ben a tudományos kutatási eredményeket, a legfontosabb dokumentumokat Fehér Könyvben jelenteti meg.

Csatolmányok