Lipscher Mórnak, a komáromi kórház vészkorszakban meggyilkolt igazgatójának állít emléket a tábla, amelyet 2016. szeptember 4-én lepleztek le a dunaparti városban.

Lipscher Mór az 1894/95-ös tanévben szerzett orvosi oklevelet a budapesti orvosi karon. A Szent István Kórház III. sebészeti osztályán dolgozott 1898 és 1902 között. E röpke négy év alatt kiemelkedő műtéteket végzett. Nevéhez fűződik az első magyarországi agydaganat műtét, amelyet 1900 augusztusában hajtott végre. Két év múlva nevezték ki a komáromi kórház műtősorvosának, majd közvetlenül ezután igazgatójának is.

A tehetséges orvos hamarosan népszerűvé vált Komáromban. Igazgatóvá való kinevezésének 25-ik évfordulóján a hálás páciensek közadakozásból mellszobrot emeltek neki a kórház aulájában.
A harmincas évek vége felé azonban az államilag gerjesztett antiszemitizmus megmérgezte a kórházi légkört. A Felvidék egy részének visszacsatolását követően a szobrot „ismeretlen tettesek” összezúzták. 1944-ben a többi, zsidónak minősített komáromi polgárral együtt Lipscher Mórt is deportálták. Valószínűleg Auschwitzban gyilkolták meg.
„Rajtunk áll, hogy hagyjuk-e feledésbe menni kiemelkedő elődjeink nagyszerű tetteit, világszínvonalú eredményeit” – emelte ki táblaavató beszédében Prof. Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke. „Rajtunk is áll, hogy a náci ideológia eléri-e a célját, és kitöröli a zsidó kultúrát, tudományt, művészetet, kitöröli-e a zsidó élet nyomait Közép- és Kelet-Európából. Nézzünk mélyen magunkba és kérdezzük meg önmagunktól: Eleget tettem-e azért, hogy az ártatlan áldozatok emléke fennmaradjon? Eleget olvastam, tanultam-e ahhoz, hogy továbbadhassam a tudást, hogy elmesélhessem Lipscher Mór történetét gyermekeinknek, unokáinknak, az új generációknak? Gondoljunk erre, amikor tisztelettel fejet hajtunk Lipscher Mór emléke előtt és fogadjuk hálával a komáromiak gesztusát amellyel pótolva az évtizedes hiányt, emléket állítanak kiemelkedő polgáruknak.”