Id. Hajba Ferenc: Napló a vagonból

30 szept

A leventék elhurcolásának körülményeit személyes megszólalásokkal ma sem igazán tárták fel. ldős Hajba Ferenc Napló a vagonból című kötete a Németországba vitt magyar leventék sorsához szolgál adalékokkal. A könyv a Győr+Média Zrt. gondozásában jelent meg, előszavát Szita Szabolcs történész, az MTA doktora írta.


1920 után alakultak meg a levente egyesületek Magyarországon. Minden 12 és 21 év közötti fiatalnak kötelező volt részt vennie ebben a mozgalomban. A leventék deportálása 1945 első napjaiban kezdődött meg. Voltakt települések, ahonnan mindenkit elvittek, más falvakban a jegyzők valamilyen ürüggyel sikeresen visszatartották a fiatalokat: védelmi árkokat ásattak velük, vagy őrségbe állították őket, hogy ne kelljen gyerekfejjel részt venniük a ll. világháborúban.
Az ajánlást jegyző Szita Szabolcs úgy fogalmazott a kötetben: Az akkori magyar politika és katonai vezetők számos vétke között a jövő reményének, a magyar ifjúságnak a német kézre adása, tűzbe dobása megbocsáthatatlan bűn volt.”
Azt a transzportot, melybe a kötet szerzője került, 1945 márciusában hurcolták el Kassel mellé, a repülőtérre. Marhavagonokban utaztak, éheztek,. átvészeltek több bombatámadást, de nem áldozatok nélkül. A minden mozzanatot naplójába jegyző idös Hajba Ferenc pontosan, név szerint írja le, hogy vagontársai közül ki, mikor és hogyan vesztette életét.
,,Április 4 -én Nordheimbe érkeztünk. A hosszú koplalás miatt egy szomszéd vágányon levő vagont többen feltörtek élelmet kerestek. A mi vagonunkból Tompa Gyula is köztük volt. Egy német katona azonnal agyonlőtte. (…) Hazajövetelem után hallottam, hogy szülei olyan értesítést kaptak, hogy a fiuk légitámadás áldozata lett.”
Útközben látták a haláltáborokba igyekvő szerelvényeket, rajtuk a kopaszra nyírt zsidókkal, német katonák kíséretében. A háború vége felé a németek már nem törődtek a magyar leventékkel, akik kisebb csoportokban, vagy egyesével elindultak hazafelé. Idős Hajba Ferencet az életkora – akkor Volt 17 éves – mentette meg attól, hogy a németországi szenvedés után ne kerüljön orosz hadifogságba. Az egy évvel idősebbekre ez a sors várt.
A napló eredeti kéziratát – ami alapján a könyv született – az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma őrzi, s teszi kutathatóvá. A szerzővel nemrég hosszabb filmfelvétel is készült a múzeum megbízásából.

A Győr+Média által gondozott könyv grafikai szerkesztője Konrád Sándor volt, megjelenése a Radek József által vezetett Palatia Nyomda és Kiadó Kft. színvonalas munkáját dicséri.