A Holokauszt Emlékközpont ingyenes oktatási- és múzeumpedagógiai programokat hirdet meg középiskolás diákok számára.
Az érdeklődő csoportok az Emlékközpont tudományos munkatársai által tartott rendhagyó órákon vehetnek részt, amelyeken megismerhetik a magyarországi holokauszt eseményeit, a zsidóság vészkorszak előtti, és azt követő helyzetét valamit betekintést nyerhetnek gyűjteményi részlegünk működésébe és egy-egy kiállításunk megszületésének folyamataiba is.

Az előadások hossza:
45-60 perc
Az előadások helyszíne:
Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest, Páva utca 39.
Résztvevők:
Középiskolás diákok (15 éves kortól)

A programok ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

Kérjük amennyiben részt kívánnak venni valamely előadásunkon
keressék oktatási osztályunk munkatársait az oktatas@hdke.hu -s email címen.

Képek a munkaszolgálatból

Az előadás a magyarországi holokauszt eseményeit közvetlenül vagy utalás szintjén ábrázoló fényképtípusokat mutatja be, különös tekintettel a munkaszolgálat fotóira. Ez utóbbinak jellegzetessége, hogy a képek magukban megtévesztők lehetnek, mert sokkal inkább polgári családi albumokban elhelyezett derűs hangulatú fényképekre emlékeztetik a nézőt, mint a szörnyű megaláztatások megörökítésére.

Előadó: Lénárt András, történész

Nők a holokausztban
A nácik megsemmisítő politikája azonos sorsot tartogatott mindkét nem számára, mégis mást, vagy másképpen élt meg egy nő és egy férfi a vészkorszak során. Sokáig a férfiak által átéltek számítottak az univerzális holokauszt élménynek, nem vették figyelembe a női túlélők hangját. De ez mára megváltozott, rengeteg nő osztotta meg a vele történt borzalmak részleteit. Az előadás célja, hogy bemutassa, hogy milyen volt nőként átélni a holokausztot. Milyen azonos és milyen más élményt jelentett gettóba, majd koncentrációs táborba kerülni, esetleg bujkálni mindezek elől. Az előadás során a HDKE saját gyűjteményi anyagai kerülnek bevonásra, megismertetésre.

Előadó: Nagy Adél, történész-muzeológus

Cigányságkép a két világháború közötti magyar sajtóban

Az eddigi kutatások kevés figyelmet szenteltek annak, hogy a két világháború közötti időszakban a cigányság miképpen jelent meg a korabeli sajtóban. Pedig minden a szavakkal kezdődik. Azzal, ahogyan a másikat ‒ aki más, mint én vagyok ‒ látom; a képpel, amelyet alkotok róla. A sajtó ma is alakítja, formálja a másról/másikról alkotott képet; és így volt ez a Horthy-korszakban is. Az egyes emberekben ‒ és magában a társadalomban is ‒ így rögzülnek azok az előítéletes sztereotípiák (pl.: bűnözésre való hajlam), amelyek megmérgezik a lelket! Egyáltalán nem véletlen, hogy a magyar társadalomban a „zsidókérdéssel” párhuzamosan megjelent a „cigánykérdés”, és felvetődött a „megoldása”
szükségessége is! Az előadás célja bemutatni, hogy az újságolvasó magyar közönség mit tudott meg a cigányságról a korabeli sajtóból.

Előadó: Jakab Attila, történész

Rejtett kapcsolatok – Előadás Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című kötetéről

Esterházy Péter 2014-es művében említi az 1944. március 19-i dátumot, és ezzel a zsidóság „bajára” hívja fel a figyelmet. Az előadás a mű szövegi, (vallás)történeti és filozófiai hátterét veszi górcső alá. Itt többek között a zsidóság (és az emberiség) sajátos helyzetével is foglalkozik a szerző, többek között Friedrich Nietzsche új korszakról alkotott gondolatainak bevonásával, melynek része a második világháborúban történt események egysége, így a holokauszt is. Az előadás az irodalomtudományból is felhasznál szövegeket, idéz, illetve saját szemszögből is bemutatja a kötetet.

Előadó: Hörcher Eszter, művészettörténész

Monarchia-nosztalgia a Horthy-korszakban

A modern zsidóság állami elvárásra létrejött intézményrendszerei az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakultak ki, és ez a folyamat egybeesett a gazdasági prosperitás és társadalmi mobilitás révén a meghatározó családok és közösségek felemelkedésével. Számos eleme a zsidó épített örökségnek ekkor jött létre. Az egyenjogúság és a modern társadalomba való belépés folyamata teljesedett ki. Ennek okán volt egy olyan intézményi, és részben egyéni zsidó percepciója a Monarchiának és a Dinasztiának a Horthy-korszak idején, amely nem az antiszemitizmus megjelenéséből kiindulva értékelte a dualizmus korát, hanem a közösségi változások felől.

Előadó: Zima András, történész

Sírlátogatók, vallási és örökségturisták? Mit tudhatunk meg a magyarországi orthodox zsidóság visszalátogatásaiból?

Az antiszemitizmus gyakori céltáblái az orthodox és a hászid zsidóság volt. A 20. század második felében a túlélők maradéka elvándorolt Magyarországról. Az 1990-es években újjáéledő orthodox zsidó zarándoklatok neves rabbik, hászid vezetők halálozási évfordulóihoz kötődtek. Az emigrációból visszalátogatva az egykori vidéki vallásos zsidóság leszármazottjai tértek vissza. A vallási turizmus új intézményei, zarándokútvonalai épültek ki ennek hatására.
Mit tudhatunk meg az egykori közösségek életéről, vallásgyakorlatáról, a vészkorszak előtti orthodox zsidó világról a zarándoklatok tükrében? Miként élt tovább az óhaza emléke az elvándorolt közösségekben? Milyen szerepe van ezeknek a zarándoklatoknak a közösségek önmeghatározásában?

Előadó: Glässer Norbert, kulturális antropológus

Volt-e zsidó ellenállás Magyarországon a holokauszt időszakában?

Szinte már közhelyszámba megy, hogy a magyar zsidók nem ellenálltak a megsemmisítésre törekvő erőknek. Az előadás ezt a mítoszt fogja cáfolni, elsősorban a holokausztkutatás új eredményeit felhasználva, amelyek az ellenállás alatt nem csak a fegyveres harcot értenek, hanem minden, a túlélésre tett erőfeszítést (hamis papírok beszerzése, rejtőzködés, menekülés, megvesztegetések, bunkerek építése stb.). Ebből kiindulva kerül bemutatásra a legfontosabb ellenállási stratégiák, azok sikereivel és kudarcaival együtt. Bár a fegyveres ellenállás minden alapvető feltétele (fegyver, harcolni képes emberanyag, terepviszonyok stb.) hiányzott Magyarországon, még ilyen megmozdulásra is sor került október közepén, Józsefvárosban.

Előadó: Olosz Levente, történész

Zsidónak lenni a Rákosi- és a Kádár-kori Magyarországon.

1945 után a vallásos zsidóság lehetőségei a hagyományos életmód folytatására rettenetesen beszűkültek. A vallásosság eleve nem volt támogatott életmód a korban, a kommunista rendszer ideológiája nehezen tűrt meg alternatív világértelmezéseket a sajátja mellett. A hagyományörző zsidóság pedig nem „csak templomba járt”. A szombattartás, a kóser háztartás fenntartása mind olyan probléma volt a mindennapokban, melyeket az állampolgárok életének teljességét kontroll alatt tartani kívánó rendszerben nagyon nehezen lehetett megoldani. Hogyan tartsuk a szombatot, ha hatnapos a munkahét? Elnézi-e az orthodox hitközség, ha a nem zsidó (nem kóser háztartásban élő) társbérlő is használja a közös konyhát? Miért baj, ha az anyós szombaton használja a liftet? Megannyi érdekes kérdés, mely vallásos emberek ezreinek életét határozta meg egy olyan korban, melyben legjobb az volt, ha „láthatatlanok” maradnak.

Előadó: Beke Zsolt, szociológus

A tárgyak útja – Ismerd meg a gyűjtéstől a kiállítótérig tartó folyamatot!

A Holokauszt Emlékközpont küldetésének fontos eleme, hogy összegyűjtse, megőrizze, kutathatóvá tegye, illetve a nagyközönség számára kiállítások, kiadványok formájában dolgozza fel a 20. század első felének, szűkebben a magyarországi vészkorszaknak az eseményeit, mind a nagypolitika, mind az egyéni sorsok szemszögéből vizsgálva. Időszaki kiállításaink sokszínű tematikájukkal, a hagyományos történeti múzeum kereteiből kilépve, a kortárs fotográfia és képzőművészet alkotóit is bevonva teremt kapcsolatot a korábbi generációk és látogatóink között, ezen az építészetileg is különleges helyen. Az előadás során bemutatjuk, hogy muzeológusként milyen tevékenységet végzünk mi, s mit a történész kollégák, hogy hogyan kapcsolódik össze a munkánk a restaurátorokkal, műtárgyfotósokkal, vagy grafikusokkal. Mik azok az apróbetűs részek, amikről nem tanítottak bennünket az egyetemi képzésünk során, és tisztázunk pár, sok félreértésre okot adó fogalmat, mint például a leltározás. Bemutatjuk, hogyan állt össze egy-egy konkrét kiállítás tartalmi része, és a kivitelezés során milyen kihívásokkal szembesültünk már.

Előadók:
Biró Hajnalka, muzeológus
Benedek Nóra, muzeológus, történész