Hogyan jelent meg a német zsidó múltábrázolás a Vasárnapi Újságban?

Moritz Oppenheim és Hermann Junker képei a német zsidó vidéki élet idealizált ábrázolásai voltak, amelyek nyomatok, metszetek, albumok és képeslapok formájában széles körben ismertek voltak. Oppenheim Széder című képe a magyar képes családi lap, a Vasárnapi Újság lapjain is megjelent 1857-ben. A zsidóság emancipációjának kérdése a reformkortól foglalkoztatta a magyarországi publicisztikát. A családi idill megjelenítése is ennek keretében értelmezhető, bár a zsidók egyenjogúsítása csak később, a kiegyezés keretében valósult meg.

Habsburg-Galícia zsidósága a 19. század végének neológ izraelita polgári rétegeiben szintén érdeklődést váltott ki. A pesti, majd bécsi Kaufmann Izidor festményei és a róluk készült nyomatok, képeslapok, a modern polgári értékekkel átitatott zsidó nosztalgikus múlt kulisszái voltak. Kaufmann Izidor Moritz Oppenheim ábrázolásai hagyományaira épített. Az Ostjuden világa pedig egyszerre volt a modern zsidó vallásreform kulturmissziójának tárgya és az izraelita tömegirodalmi kísérletek témája. A galíciai zsidók modern zsidó tudományosság vizsgálataiban és a zsidó muzealizációban is megjelentek.

How did the portrayal of the German Jewish past appear in the Vasárnapi Újság?

The pictures of Moritz Oppenheim and Hermann Junker were idealised representations of German Jewish rural life, widely known as prints, engravings, albums and postcards. Oppenheim’s picture of Seder also appeared in the Hungarian family newspaper Vasárnapi Újság in 1857. The question of the emancipation of the Jews was a subject of publicistic interest in Hungary from the time of the reform. The depiction of the family idyll can also be seen in this context, although the emancipation of the Jews was only achieved later, in the context of the Reconciliation.

The Jewishness of Habsburg-Galicia also aroused interest among the neo-Israelite bourgeoisie of the late 19th century. The paintings of Isidore Kaufmann of Pest and later of Vienna, and the prints and postcards made of them, were a backdrop to a Jewish nostalgic past imbued with modern bourgeois values. Isidor Kaufmann built on the tradition of Moritz Oppenheim’s depictions. And the world of the Ostjuden was both the subject of the cultural mission of modern Jewish religious reform and the subject of Israelite experiments in mass literature. Galician Jews also figured in studies of modern Jewish scholarship and Jewish musealization.