Kámeák és kritikák

A 19. századi német nyelvterületen kibontakozó új zsidó tudományosság, a Wissenschaft des Judentums az új elit vallási szövegek gyökeres újraértelmezésére formált igényének legitimálója volt. Művelői a vallási kánon megváltoztatásához külső, szekuláris, történelmi ismeretekre támaszkodtak. Az új zsidó tudományosság értelmező elitje különbséget tett a régi Tóra-tanulás és a kritikai tanulmányok között.

A hászidokat érintő vallási kérdések modern tudományos kritikájának gyakori témája az amulettek készítése és a lélekvándorlás tana volt. Löw Lipót A Ben-Chananja című periodikájában Moshe Teitelbaum és az észekkelet-magyarországi hászidok ellenében az amulettek készítését hozta fel. Szabolcsi Miksa az Egyenlőség neológ izraelita hetilapban számos írásában ostorozta az amulett-készítés szokását, amelyet az igazi egyistenhit tiszta formájától igen távol esőként mutatott be. Egy-egy beküldött amulett a feltett kérdésen túl jó okot szolgáltatott a kulturmissziós írásokból és más hasonló témájú szerkesztői fejtegetésekből származó érvek felvonultatásához. Orthodox szemszögből így az új zsidó tudományosság korai képviselői arra használták fel a Wissenschaftot, hogy a szokások történeti gyökereinek felmutatásával felbomlasszák a hagyományos normákat és a történeti fejlődésre való hivatkozással igazolják az általuk szorgalmazott reformokat.

A gyermekágyas nőt, az újszülött csecsemőt az ártó erőktől védelmező táblák a vészkorszak előtt is készültek pesti orthodox könyvkiadók terjesztésében is. Izrael Kapuinak Őrzőjét (Sádáj) kérik a Sátán széttépésére, angyalnevekkel vagy az ősanyák neveivel tartják távol Éva gyermekeit bántalmazó Lilit démont. Gyűjteményes köteteik, mai használatuk tovább él az elvándorolt orthodox zsidók világában.

Cameos and critics

The new Jewish scholarship, Wissenschaft des Judentums, which emerged in 19th-century German, legitimized the new elite’s demand for a radical reinterpretation of religious texts. Its practitioners relied on external, secular, historical knowledge to change the religious canon. The interpretive elite of the new Jewish scholarship distinguished between old Torah learning and critical study.

A common theme in modern academic criticism of Hasidic religious issues has been the making of amulets and the doctrine of transmigration. In his periodical Ben-Chananja, Lipót Löw cited the making of amulets against Moshe Teitelbaum and the Hasidim of North-Eastern Hungary. Miksa Szabolcsi, in his numerous articles in the neologous Israelite weekly Equality, scourged the custom of amulet-making, which he presented as very far removed from the pure form of true monotheism. A single amulet submitted, in addition to the question posed, provided a good reason for drawing arguments from cultural missionary writings and other editorial discussions on similar subjects. Thus, from an Orthodox perspective, the early exponents of the new Jewish scholarship used Wissenschaft to subvert traditional norms by showing the historical roots of customs and to justify the reforms they advocated by reference to historical developments.

Signs protecting the woman in childbirth and the newborn baby from harmful forces were also produced before the Great Depression by Orthodox publishing houses in Pest. They ask the Keeper of the Gates of Israel (Shadai) to tear Satan to pieces, and use angelic names or the names of the ancestral mothers to keep away the demon Lilit, who abuses Eve’s children. Their collector’s volumes, their present-day use, live on in the world of displaced Orthodox Jews.

Vallásos orthodox zsidó család az otthonában-beállított kép, 1953.

Religious Orthodox Jewish family in their home – posed image, 1953.

© Fortepan / Hámori Gyula

Gyermekágyi táblák az anyát és gyermekét védelmező szövegekkel, és a Sir Lamalosz zsoltárral

Crib boards with texts protecting mother and child

© Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Hungarian Jewish Museum and Archives