Mi volt a település zsidó neve?
A zsidóság, más magyarországi nyelvi közösségekhez hasonlóan viszonyult azon települések elnevezéseihez, melyekre beköltözött: többnyire az adott település többségi etnikumának névhasználatát vette át, de sokszor úgy, hogy azokat saját nyelvi közegébe integrálta. Ezek jellemzően a nyelvi magyarosodás előtti periódus nyomait őrzik, így a többségi elnevezések (legyen ez magyar, német, vagy egyéb nemzetiségi alapréteg) jiddises hangzást kaptak. A névadáson keresztül is kifejeződik így az, hogy ezen településeket ők is „belakják”, sajátjukká válik.
What was its Jewish name?
The Jews, like other linguistic communities in Hungary, had a similar attitude towards the names of the settlements they moved into: they mostly adopted the names of the settlements what the majority ethnic group gave to, but often by integrating them into their own linguistic milieu. These typically retain traces of the period before the linguistic Hungarianisation, so that the majority names (whether Hungarian, German or other ethnic base) have acquired a Yiddish sound. Thus, through the naming, the fact that these settlements are ‘inhabited’ by them is also expressed, becoming their own.
Kerestir |
קערעסטיר |
Bodrogkeresztúr |
Krula |
קראלי |
Nagykároly / Carei |
Racfert |
ראצפערט |
Rácfehértó (Újfehértó) |
Szfinka |
ספינקא |
Szaplonca / Săpânța |
Szélis |
סעליש |
Nagyszőlős / Vinohragyiv |
Pupa |
פאפא |
Pápa |
Sziget |
סיגעט |
Máramarossziget / Sighetu Marmației |
Groszvardejn |
גרויסווארדיין |
Nagyvárad / Oradea |
Kálev |
קאלעוו |
Nagykálló |
Ojber-Visó |
אויבר-ווישווה |
Felsővisó / Vișeu de Sus |
Szemihál |
סמיהאלי |
Büdszentmihály (Tiszavasvári) |
Margaréten |
מארגארעטין |
Margitta / Marghita |
Krecsinyef |
קרעטשעניף |
Tiszakarácsonyfalva / Crăciunești |
Szlatfina |
סלאטפינא |
Aknaszlatina / Szolotvino |
Minkecs |
מונקאטש |
Munkács / Mukachevo |
Erláj/Erláu |
ערלוי |
Eger |
Alt Ofen |
אלט אופען |
Óbuda |
|
|
|