Különböző tudásformák ötvöződése: racionális és vallási értelmezések

A modern társadalom számos területen különválasztotta a vallás normáit és modelljeit a társadalmi élet – főként a gazdaság – racionalizált elvárásaitól és normáitól. Az ettől eltérő orthodox zsidó felfogás szerint a vallásgyakorlás kérdése kihatott az élet minden területére. Ha nincs liszt, nincs Tóra, s ha nincs Tóra, nincs liszt – áll a Misnában (mÁvosz 3:17). Ennek értelme leegyszerűsítve az, hogy ha nincs stabil alapja a megélhetésnek, nem lehet a kinyilatkozatott Tannal sem megfelelően foglalkozni, de ha elhanyagolják a Tórával való foglalkozást, isteni büntetésként a megélhetés körül támadnak gondok.

Ahogyan a mai modern embert, úgy a 19. század emberét sem lehet tisztán racionális cselekvőnek tekinteni. A racionális tudás és a vallás együtt volt jelen. Emellett ennek a kornak az emberét Istenbe vetett hite határozta meg.

Combining different forms of knowledge: rational and religious interpretations

In many areas, modern society has separated the norms and models of religion from the rationalised expectations and norms of social life, especially the economy. In a different orthodox Jewish view, the question of religious practice affected all aspects of life. If there is no flour, there is no Torah, and if there is no Torah, there is no flour, says the Mishnah (Mavos 3:17). The sense of this, in simple terms, is that if there is no stable basis for livelihood, one cannot properly deal with the revealed Torah, but if one neglects to deal with Torah, problems arise around livelihood as divine punishment.

Like modern man today, man of the 19th century also cannot be considered a purely rational being. Rational knowledge and religion went hand in hand. Moreover, the man of this age was defined by his faith in God.