Mi mindenre terjedt ki a Máhziké Hádosz figyelme?

A mozgalom feladata a kegyszerek rituális alkalmasságának ellenőrzésén túl kiterjedt az ifjúság nevelésének, a családi életnek, a vallási keretek közösségi betartatásának és a szombattartók gazdasági érdekképviseletének területére is. A hitbuzgalom a közösségi vallásgyakorlás általános kereteit érinttette. A regionális egyletek gyakorlati feladatköre a rituálék (sz’forim), azaz az Istennevet is tartalmazó kegyszerek vallási alkalmasságának ellenőrzésére, a Talmudtóra-oktatás megszervezésére, a jesivabócherek (Talmud-iskolai növendékek) támogatására, a jesivákból kikerülő szegény sorsú ifjak családalapításának és elhelyezkedésének támogatására, a leánynevelésre, a nőkre vonatkozó vallástörvényi irodalom népszerűsítő kiadványok formájában történő terjesztésére, a szombattartás előmozdítására, a tagoknak vallási életükben való kölcsönös támogatására és a hitközségi viszályok elsimítására terjedt ki.

A 19. század végén működött egyesületek jelentőségét mutatja, hogy az orthodoxia első világháborús tömeges hadba vonulásával a csornai Máhziké Hádosz és Paskusz Károly kezdeményezésére, a katonák orthodox kóser élelmezését meg tudták szervezni. 1925-re a sajtó csupán a csornai, a miskolci és az újpesti egyesület meglétéről tudott hírt adni. Az 1920-as évek második felében alakultak újjá a Máhziké Hádosz egyesületek, az orthodox Zsidó Újság pedig számos híradásban karolta fel az ügyüket. Belőlük nőtt ki a két világháború között az Orthodox Szombattartók Országos Szövetsége, amely aktívan együttműködött a Talmud-iskolákat segélyező ’Országos Tomché Jesivósz’-szal.

What aspects of life Mahzike Hados was interested in?

The movement’s role extended beyond the control of the ritual suitability of the sacraments to the education of youth, family life, community enforcement of religious observance and economic representation of Sabbath-keepers. The religious fervour concerned the general framework of religious practice in the community. The practical remit of the regional congregations was to verify the religious suitability of rituals (s’forim), i.e. the sacraments that included the name of God, to organise Talmud Torah instruction, and to support yeshivabochers (students of the Talmud), to help poor young people leaving yeshivas to start families and find employment, to distribute religious literature on the education of girls and women in the form of popular publications, to promote Sabbath-keeping, to support members in their religious life and the settlement of parish disputes.

The importance of the associations at the end of the 19th century is shown by the fact that, with the mass entry of Orthodoxy into the war during the First World War, the Máhzike Hados and Karoly Paskusz of Csorna were able to organise Orthodox kosher food for the soldiers. By 1925 the press could only report the existence of the Csorna, Miskolc and Újpest associations. In the second half of the 1920s, the Machzike Hados associations were re-established, and the Orthodox Jewish Newspaper carried numerous reports on their cause. From them grew the National Union of Orthodox Sabbos-keepers between the two world wars, which actively cooperated with the ‘National Tomche Yeshivos’, which supported Talmud schools.