Milyen szerepet töltöttek be az orthodoxia szentföldi útleírásai?

Az orthodox intézményrendszer a 19. század végén a szentföldi utazásokat elsősorban útleírások, cikkek és tárcák formájában az orthodox vallásosság értékeinek megerősítésére használta. Deutsch Jenő balassagyarmati orthodox főrabbi szentföldi utazásáról 1895-ben cikksorozatban számolt be, amelyet a szerkesztőség külön gonddal kezelt és népszerűsített.

Az 1920-as évek derekán újra induló Zsidó Újság orthodox szentföldi társasutazásról elsőként 1925 decemberében adott hírt. Ennek célja volt az orthodox hittestvéreknek is megfelelő rituális körülmények között lehetővé tenni a szentföldi utazást. Teljes ellátással 50-60 fontba kerülő tervezett utazás résztvevői a budapesti autonóm orthodox hitközség irodájában Sussmann Viktor rabbinál jelentkezhettek a négy hetes pészáhi útra. Emellett a lap, más utazási irodák kezdeményezéseihez hasonlóan, felkérésre – s a szervezők ideológiájától elhatárolódva – a Patai József által vezetett kulturcionista Múlt és Jövő szerkesztőségének társasutazásokról szóló hirdetéseit is közölte. Az orthodox középosztály utazásait a két világháború között a határon túli területeken is megszervezték. Kassán például Neugröschl szervezett 1923-ben egyhónapos tavaszi szentföldi társasutazást. A budapesti orthodox nagypolgári tanulmányutak egyedi példáját képezte Mautner Henrik földbirtokos és vetőmagtermesztő teljes mezőgazdasági ciklusra tervezett 1927-es szentföldi gazdasági tanulmányútja. Az elutazó orthodox zsidó földbirtokost a hitközség elöljárósága bankett keretében búcsúztatta. Szentföldi tapasztalatainak az orthodox sajtó biztosított publicitást. A két világháború közötti fővárosi orthodox sajtó különös figyelmet fordított a hitbuzgalom felkarolásának keretében az ifjúság nevelésére. A közösségi értékek megerősítése és a példaadás terén a sajtó új eszközöket kínált, amellyel a fővárosi hitbuzgalom a megváltozott igények tudatában élt is. Így a kóser ifjúsági tömegirodalom részévé váltak az orthodox rabbik korábbról ismert útleírásai. Közöttük említhető a pozsonyi főrabbi fiának, Schreiber Sámuelnek úti beszámolója, a balassagyarmati rabbi-családból Deutsch Dávid fiatal főrabbi szentföldi útja, és a pesti orthodox Sussmann Viktor rabbi előadása is. A váci Hermann Ignác pedig a lap külön orthodox „szentföldi utazójává és útleírójává” lépett elő. Az útleírások sajátos típusát képezték a chászid rebbék útjairól szóló zarándoklat-leírások, amelyek a szent helyeken tapasztalható jámborság leírásán túl a rebbék szentföldi tiszteletéről is hírt adtak.

What role Orthodox travelogues in the Holy Land played in Hungary?

In the late 19th century, the Orthodox establishment used travel to the Holy Land primarily to reinforce the values of Orthodox religiosity in the form of travelogues, articles and wallets. In 1895, Jenő Deutsch, the Orthodox Chief Rabbi of Balassagyarmat, reported on his trip to the Holy Land in a series of articles, which the editorial staff took special care to manage and promote.

The Zsidó Újság, which was relaunched in the mid-1920s, first reported on the Orthodox co-tour to the Holy Land in December 1925. The aim was to enable Orthodox brothers and sisters to travel to the Holy Land under appropriate ritual conditions. Participants in the planned trip, costing between £50 and £60 with full board, could apply to Rabbi Viktor Sussmann at the office of the Autonomous Orthodox Community in Budapest for a four-week trip to Pesach. In addition, as with other travel agency initiatives, the paper, at the request of the organisers, and in a move away from the ideology of the organisers, also published advertisements for co-travels by the Múlt és Jövő editorial staff of the cultural Zionist newspaper led by József Patai. Between the two world wars, trips of the Orthodox middle class were also organised in areas beyond the borders. For example, in 1923 Neugröschl organised a month-long spring co-tour to the Holy Land in Kassia. A unique example of Orthodox bourgeois study trips to Budapest was the 1927 economic study trip to the Holy Land of Henrik Mautner, a landowner and seed grower, which was planned for a full agricultural cycle. The departing Orthodox Jewish landowner was given a farewell banquet by the parish council. His experience in the Holy Land was covered by the Orthodox press. Between the two world wars, the Orthodox press in the capital paid special attention to the education of the youth in the context of the promotion of the religious movement. The press offered new tools to reinforce community values and to set an example, and the capital’s faith movement made use of them, aware of the changing needs. Thus, the formerly well-known travelogues of Orthodox rabbis became part of the mass literature of kosher youth. Among them are the travel accounts of the son of the Chief Rabbi of Pressburg/Bratislava, Samuel Schreiber, the journey of the young Chief Rabbi Deutsch David of the Balassagyarmat rabbinical family, and the lecture of the Orthodox Rabbi Viktor Sussmann of Pest. And Ignác Hermann of Vác was the paper’s special Orthodox “traveller and travel writer" to the Holy Land. A special type of travelogue were the pilgrimage reports on the journeys of the Hasidic rebbes, which, in addition to describing the piety of the holy places, also described the rebbes’ veneration in the Holy Land.