QR-040

Miért a pozsonyi jesíva volt kiemelt hírű a sajtóban?

Hászám Szofer Pozsonyban jesivát alapított, és a tradicionális zsidó tanulmányok központjává tette azt. Tanítványai a szakadásm (tájlung) meghatározó rabbijai lettek. R. Smuel Binjamin Szofer (1815–1871) alatt államilag elismert jesíva lett, bevezették a német nyelv oktatását és így mentesültek a diplomázott hallgatók a sorkatonai szolgálat alól. Később a mentesség a hunfalvi és más jesívákra is kiterjedt. Az orthodoxia vezetőjévé a pozsonyi Szofer-dinasztia vált.

A budapesti orthodox sajtóban megjelentek a pozsonyi jesíva tanulmányi hírei, a  pozsonyi főrabbi személyi híreit szintén közölték. A tudósításokban rendszeresen kiemelték az Orthodox Központi Iroda és Pozsony szoros kapcsolatát. Sőt az eljegyzési hírekben fontossá váltak a vőlegény pozsonyi tanulmányai is. Az ugyanis, hogy egy módos orthodox lányos apa kiváló egykori pozsonyi bóhert tudott megszerezni vőnek, a házasságkötéskor presztízsértékű volt a 19. század végén.

Why exactly the yeshiva of Pressburg/Pozsony became prominent in the press?

Chasam Sofer founded a yeshiva in Pressburg/Bratislava and made it a centre for traditional Jewish studies. His students became the leading rabbis of the secession (historische taylung). Under R. Shmuel Binjamin Sofer (1815-1871), it became a state-recognized yeshiva, introduced German language instruction, and thus exempted graduates from conscription. Later, the exemption was extended to Hunsdorf/ Huncovce  and other yeshivas. The Sofer dynasty in Pressburg/Bratislava became the leader of Orthodoxy.

The Orthodox press in Budapest published news of the study of the Pressburg/Bratislava Yeshiva, and personal news of the Chief Rabbi of Bratislava was also published. The reports regularly highlighted the close links between the Orthodox Central Office and Bratislava. Indeed, the engagement news also focused on the groom’s studies in Bratislava. Indeed, the fact that a wealthy Orthodox father of a girl could obtain a distinguished former bishop of Bratislava as a son-in-law was a prestigious factor at the time of the marriage in the late 19th century.