Miként működtek a kapcsolathálók?

Meller Ignác hitközségi elnök olajgyára magáncégből alakult át részvénytársasággá. Meller 1852-ben született Győr közelében. Győrben végezte a középiskolát, Sopronban és Triesztben pedig kereskedelmi gyakorlatot szerzett. 1877-ben apósa olajgyárában igen korán, 25 évesen lett cégvezető. Teljes önállóságot viszont csak 41 évesen, 1893-tól tudott elérni. Nagyon gyorsan részévé vált a győri társadalomnak: igazgatótanácsi tagja volt a Győri Első Takarékpénztárnak és a győri Lloyd társaságnak, Kereskedelmi- és Iparkamarai beltag és egyúttal izraelita hitközségi alelnök is volt. Saját nemzedéke úgy emlékezett rá, mint akinek jelentős szerepe volt Győr gyárvárosi arculatának kialakításában. A virilisták közötti szereplése árnyalta ezt az imázst: 1900 és 1924 között négyszer tudott a legnagyobb adófizetők közé kerülni, viszont 1926-tól a gyára veszteségessé vált. Kohn Adolfhoz, a másik olajgyár tulajdonosához hasonlóan, Austerlitz lányt vett feleségül. Apósának szerte a Monarchiában jelentős olajgyár-érdekeltségei voltak. 1907-ben az üzemét részvénytársasággá alakította át: a részvényeknek mindössze 40%-át birtokolta. Később ez csökkent, az 1920-as években 10-20% között állapodott meg. A társaság külső tőkéjének 40%-át a Philantropia szabadkőműves páholytagok biztosították. Az alapító Meller Ignác és fia aktív tagja volt a szabadkőműves szervezetnek. Meller diákéveitől kezdve fokozatosan szervesült a helyi társadalomba, ami vállalkozói pályáját nagymértékben előmozdította.

How did the contact nets work?

The oil factory of Ignác Meller – Jewish community president – was transformed from a private company into a joint-stock company. Meller was born near Győr in 1852. He finished secondary school in Győr and gained commercial experience in Sopron and Trieste. In 1877 he became manager of his father-in-law’s oil company at the very early age of 25. However, he was not fully independent until he was 41, in 1893. He very quickly became part of Győr society. His own generation remembered him as having played a major role in shaping the image of Győr as a factory town. From his student days onwards, Meller gradually became integrated into the local society, which greatly helped his entrepreneurial career. The Kohn oil factory was a multi-generational enterprise. The factory was founded in 1851 by Adolf Kohn together with his brother-in-law Henrik Austerlitz. Adolf Kohn’s father-in-law had major oil interests throughout the Monarchy.

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr

A másik olajgyár többgenerációs vállalkozás volt. Az üzemet 1851-ben Kohn Adolf alapította sógorával, Austerlitz Henrikkel közösen. Kohn 1820-ban született Jemnitz-ben, és 1848-tól települt Győrbe. 1887-ig vezette a 250-400 munkást foglalkoztató gyárat, ezt követően átadta a fiának, Kohn Ignácnak. Ő a bécsi egyetemen szerzett mérnöki diplomát. A vállalkozás 1910-ben alakult át részvénytársasággá, amelyben a család mellett a részvények 25,1%-át a Wiener Bankverein birtokolta. Az 1910-es években több olajgyárban is volt érdekeltsége: megszerezte az Ottoman Oil co. ltd. smyrnai olajgyárának részvénytöbbségét, a Holländische Firnisfabrik Gebrüder Alberdingtz Klocsterneuborg-i telepét, és hozzá tartozott egy lembergi olajgyár is. Az 1920-as évekre válságba került a gyár. Az 1930-as évek elején a részvények zöme az angol Unilever tröszt birtokába került. Kohn Adolf utolsó éveit Bécsben töltötte, Ignác pedig Budapestre költözött. A megmaradt vállalkozásait a fővárosból irányította. Kohn Adolf reklámját megtalálhatjuk az 1890-es évek győri kalendáriumaiban, fia nevéhez pedig kóser, orthodox kóser és pészáchi kóser termékreklámok kötődnek a neológ és az orthodox izraelita felekezeti hetilapokban az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején.

© Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Helyismereti Gyűjtemény, Győr