Hogyan jelentek meg az izraeliták a város életében?

Bedy   Vince megállapítása szerint a 16. század első felében a káptalani város és a püspökváros lakói szinte kivétel nélkül a katolikus konfesszióhoz tartoztak. Az 1567. évi telekkönyv Zsidó utcát is említett, amelyből Bendy nyomán Bagi Zoltán zsidó jelenlétre következtetett. A tiltások ellenére a 17. században folyamatosan telepedtek be a városba zsidók, akiknek az iratok szerint házaik, sőt zsinagógája is volt. Raimondo Montecuccoli 1669. március 3-án kelt rendeletében – a vásárnapok kivételéve – kitiltotta Győr város falai közül a zsidóságot. Az Udvari Haditanács elnöke, Győr kormányzója, Hermann baden-badeni őrgróf 1682-ben, majd unokaöccse, Lajos Vilmos baden-badeni őrgróf (1655–1707) 1693-ban megengedte számukra a szabad kereskedést, mivel az ide rendelt zsoldosok olcsóbban tudtak tőlük vásárolni. A zsidókat 1748. április 5-én kelt királyi rendelet alapján ismét kitiltották. Perger Gyula szerint a század elején a zsidók a nyugati vármegyékben labanc nagyurak birtokai éltek. Perger egy 1767-es városi tanácsi jelentés alapján írja, hogy a zsidók a tanács kitiltó rendelete alapján csak Győrön kívül, Szigeten élhettek. 1824-ben az összeírások alapján Perger 100 zsidó családfőt talált. A jogi környezet az 1840:XXIX. tc. kihirdetése után alapvetően megváltozott, a törvény alapján akár a szigeti zsidók Győrbe költözése is elindulhatott, azonban az 1840-t követő népmozgásokról csak jóval későbbi források állnak rendelkezésre. A városvezetés egészen 1842-ig gátolta betelepülésüket. Az azt követően hét esztendőben pedig hatvanhat család számára adott ki ilyen típusú engedélyt. Győrsziget zsidóságának beköltözése Győr belvárosába az emancipáció és a gazdasági szerepvállalás későbbi eredménye, s Győr a 19. század második felében válik vonzóvá a Monarchia már területeiről érkező befektetőknek.

A 20. század elején a győri neológ közösségi emlékezet a gyökereit az 1791. évi megtelepedésig vezette vissza: „amikor 1791-ben a győrszigeti hitközség földesurával, Fengler József győri megyéspüspökkel szerződést köt […] 30 győrszigeti zsidó családnak lakásjogot, védelmet, imaházat, temetőt biztosít. Ez a 30 család építi 1795-ben Kígyó-utcai imaházunkat, amely, hála elődeink bölcsességének […] ma is megőrizte eredeti jellegzetes építkezését, évszázados tradicionális berendezését, konzervatív felszerelését.” – írta Kallós Henrik.

A régi győri gazdasági elit profilja a gabona- és a terménykereskedelem volt. Az ismert, főként német családok mellett jelen voltak a zsidó családok is. Virilistaként például Schreiber Ignác gabona-, Meller Károly sertéskereskedő hatott leginkább a győri 19. század végi városképre – a kereskedelemből származó vagyona révén. Schreiber a város gabonakereskedelmének aranykorában szerezte vagyonát. Bérházai – amelyekbe a felhalmozott tőkéjét fektette – ma is meghatározzák Győr arculatát. Az izraelita virilisták között említendő még Pfeiffer Fülöp orvos, hitközségi elnök. Egyike volt az igen kevés értelmiségi foglalkozású virilistának. Adója túlnyomó része viszont nem orvosi praxisából, hanem bérházai (Újlak u. 16., 27., a Czuczor u. 9., a Közép u. 2., és a Szél u. 3.) jövedelméből származott.

A helyi gazdasági elitben a 19. század végén az ipari jellegű tevékenységek közül az építőipar volt a legjelentősebb, ezt a malomipar követte és a gyáripar zárta. Utóbbi izraelita virilistája Meller Ignác gyáros és hitközségi elnök volt. 1900-ban a három iparág különböző vallású virilista képviselőinek együttes jövedelme alig volt magasabb, mint az ügyvédeké. Idővel a gyáriparosok háttérbe szorították a jogász végzettségű értelmiséget a virilisták között. A jövedelmező malomipar mellett fokozatosan nőtt Kohn Ignác olaj-, Richards Richard textil- és Schmiedl János cukorkagyáros jövedelme. Deutsch Gyula és Paskesz Samu téglagyárosok szintén jelentős bevétellel rendelkeztek a századfordulón. A legnagyobb adózók körében a kisipar is megjelent 1910-től, Grünwald István asztalos személyében. A Nagy Háborút követő években a földbirtokosok, az állatkereskedők, a rövidáru- és vegyeskereskedők, a gyártulajdonosok, a vendéglősök és a hentesek jövedelme volt jelentős. A válságos évek felértékelhették a földtulajdont: a földbirtokosok és bérlők először töltöttek be virilistaként fontos szerepet. Az 1920-as évek végét a dualizmusban meghatározó virilista nemzedék eltűnése jellemezte a vas-, fűszer-, vegyes-, rövidáru-kereskedők és a cukrászok esetében. Az 1930-as évek végére pedig a zsidótörvények hatottak. A régi zsidó kereskedőket felváltó emberek sokkal szerényebb jövedelmet értek el.

How did the Israelites enter the life of the city?

According  to Vince Bendy, in the first half of the 16th century, the inhabitants of the chapter town and the bishop’s town belonged almost without exception to the Catholic faith. The 1567 land register also mentioned “Jewish Street,” from which Zoltán Bagi, following Bendy’s lead, inferred a Jewish presence. Despite the prohibitions, Jews continued to settle in the city throughout the 17th century; according to the records, they had houses and even a synagogue.

The city authorities prevented their settlement until as late as 1842. In the seven years that followed, however, it issued such permits to sixty-six families. The move of Győrsziget’s Jewish community into downtown Győr was a later result of emancipation and economic participation, and Győr became attractive to investors arriving from the territories of the Monarchy in the second half of the 19th century.

The profile of the old economic elite of Győr was grain and produce trade. Besides the well-known, mainly German families, there were also Jewish families. Ignác Schreiber made his fortune in the golden age of the city’s grain trade. His tenement houses still define the image of Győr today. Fülöp Pfeiffer, a doctor and chairman of the local Jewish community, was an intellectual, but his wealth came from the income from his tenement houses. Among the local economic elite, construction was the most important industrial activity at the end of the 19th century, followed by milling and then manufacturing.

Győri látkép képeslapon
View of Győr on a postcard
© Glässer Norbert