Miért fogja a Turul a Tórát?

Az első világháborús magyarországi hőskultusznak csupán egyik rétegét képezte 1848 dualizmus idején kialakult hőskultusza. A két világháború között áthatotta Magyarországot a területi veszteségek problémája. A háborút lezáró békediktátum szimbolikus elutasítása – egy újabb értelmezési rétegként – az első világháborús hőskultuszt is meghatározta. A keresztény szenvedéstörténet és feltámadás nemzetre vetítése központi motívuma volt a politikai propagandának. A háborús hősök ennek a szenvedéstörténetnek voltak a mártírjai, az emlékező kortársak, az utódok pedig a régi állapotokat visszaállító harc beteljesítői. A háborús emléktáblák és emlékművek jelképiségét ez a gondolatkör hatotta át. Ennek judaizálása a messiásvárás, a békevágy és a holtak Messiás eljövetelét követő feltámadásának képe mentén történt meg. Az első világháborús emlékművek motívum- és formavilágát a társadalom különböző közösségei és rétegei eltérő mértékben adaptálták. Az Isten kardja motívum ugyan a felülről jövő elvárások előnyben részesített jelképe volt, mégsem talált széles társadalmi befogadásra. A kard és a mitikus Turulmadár motívuma a Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbumának díszítésében is visszaköszönt. A Turul a stilizált szentírási tekercsek tartójaként is megjelent önmagában vagy Júda oroszlánjaitól szegélyezve. A Turul a keresztény Passió-szimbolikánál könnyebben adaptálható, nemzeti őstörténeti jelképiségnek tekinthető. A 19. századi közös honfoglalás narratívumába is jól illeszkedett. A neológ polgári elit történelemszemlélete szerint a Kárpát-medencébe érkező magyarok között voltak zsidók, zsidó vallású magyarok és prozelita kazárok is. Az állampolgári egyenjogúsítás és a bevett felekezetek sorába emelés e történelemszemlélet szerint nem a magyar nemzet által tett gesztus volt, hanem a magyar zsidóknak ősi soron járó örökségnek tekintendő. Ezen gondolatkör felől válik érthetővé, hogy a győri izraelita első világháborús névsorokat miért szegélyezik Tóratekercset tartó Turulmadarak.

Why does Turul hold the Torah?

The motifs and forms of the First World War memorials were adapted differently by different communities and social strata. The Turul can be seen as a national prehistoric symbol more easily adapted than the Christian Passion symbolism of the heroic cult. It also fitted well into the narrative of the common occupation of the Carpathian Basin. According to the 19th-century view of history of the Neolog Jewish middle-class elite, there were Jews among the Hungarians who arrived in the Carpathian Basin.

Részlet A Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbumából

Detail from The Golden Album of Hungarian Jewish Veterans in Memory of the 1914-1918 First World War.

© Holokauszt Emlékközpont, Budapest