A világon hat, csak a holokauszttal foglalkozó, állami alapítású és fenntartású intézmény van: az Auschwitzi Állami Múzeum, a Yad Vashem – Jeruzsálemben, az Amerikai Holokauszt Múzeum – Washingtonban, a Memoir de la Shoah – Párizsban, a Wansee Haus – Berlinben és az Imperial War Museum – Londonban.

A Holokauszt Emlékközpont szintén állami intézmény, a Magyar Köztársaság kormányának kezdeményezésére jött létre, működési formája közalapítvány.

1999-ben született  kormányhatározat megalapításáról, 2002-ben pedig arról, hogy a Páva utcában építik fel. Szándékosan nem a hagyományos zsidónegyedben, ezzel is hangsúlyozva, nemzeti emlékhelynek szánták.

2002. december 16-án a zsinagógában tették le az alapkövet, s megkezdődött  a leromlott állapotban lévő  Páva utcai zsinagóga felújítása és az új épületkomplexum építése.

2004. április 16-án a Holokauszt Emlékközpont hivatalosan is megnyitotta kapuit első kiállításával, az Auschwitz Albummal.

2006. február 21-től  a „Jogfosztástól népirtásig” című állandó kiállításán mutatja be a magyarországi holokauszt történetét.

A Páva utcai zsinagóga Budapest második legnagyobb zsinagógája volt, rabbija is a holokauszt áldozata.

A belső udvaron található hat oszlop a több mint 500 ezer magyar és a 6 millió európai áldozatnak állít emléket.

Emlékfalán 8 méter magasságig, 8 mm-es betűkkel örökítik meg az áldozatok nevét. Jelenleg mintegy 180.000 név került kiírásra. Különleges lézer technikával égetik be az azonosított neveket az üveglapokba.

Az Elveszett Közösségek Tornyán 1441 település neve szerepel az 1941-es helynév szótár szerint. Zsótér László munkája 2007. április 16-a óta látható a csarnok  üveglapjain.

A Páva utcai zsinagóga az állandó kiállítás zárótere, benne az embermentőkről és a túlékről elhelyezett installációkkal.