Publication date: 2012-09-27
A magyar holokausztról rendeztek kiállítást a berlini magyar nagykövetségen; a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményéből összeállított válogatás csütörtöki megnyitóján a Bundestag, a német törvényhozás alsóháza jogi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet.
Siegfried Kauder, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa emlékeztetett, hogy a közelmúltban Berlinben a nyílt utcán megtámadtak egy rabbit, és senki sem kelt a védelmére. Hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni a holokausztot, és fel kell lépni az antiszemitizmus jelenkori formái ellen is, mert a gyűlölet a demokráciát is fenyegeti. “A weimari köztársaság sem a nácik miatt bukott meg, hanem azért, mert túl kevesen voltak a demokraták” – mondta. A demokráciát “nem ajándékba” kapja a társadalom, hanem “nap mint nap meg kell küzdenie érte”, ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy gondoskodni kell “a zsidó lakosság jólétéről, nálunk és mindenütt máshol, Magyarországon is” – mondta a német képviselő.
Czukor József nagykövet az Üldöztetés-embermentés-újrakezdés című kiállítás megnyitóján elmondott beszédében kiemelte: a német sajtóban gyakran írnak a magyarországi antiszemitizmusról, maguk a magyarok viszont “alig jutnak szóhoz” ebben a diskurzusban. A kiállítás ennyiben “politikai” jellegű, ahhoz kíván hozzájárulni, hogy “higgadtabb” formában folytatódjék a vita.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a tárlatot bemutató beszédében a vészkorszak történetéről szólva kiemelte: a zsidók üldöztetése sajnos nem rázta meg a magyar társadalmat. Magyarországon – mint más országokban is – a lakosság egy része támogatta a zsidók fokozatos jogfosztását, majd később deportációját és megsemmisítését. A magyar lakosság egy még nagyobb része pedig tétlenül szemlélte a folyamatot. Ugyanakkor voltak kivételek is, akik az üldözöttek védelmére siettek, ezt mutatja, hogy Izrael eddig 791 magyart tüntetett ki A Világ Igaza elismeréssel – mondta a Holokauszt Emlékközpont igazgatója.
A berlini magyar nagykövetségen rendezett időszaki tárlat a budapesti intézmény első németországi kiállítása. A Páva utcai emlékközpont gyűjteményéből származó tárgyak, korabeli dokumentumok és fotók a magyarországi vészkorszak történetén vezetik végig a látogatót. Kiállítottak például antiszemita karikatúrákat és svéd, svájci, vatikáni védleveleket, amelyek az üldözöttek utolsó reményét jelentették.
A megnyitót követő pódiumbeszélgetésen Szita Szabolcs egyebek között kiemelte: a magyar-zsidó együttélés 1100 éves történet, és igen “gyümölcsöző” a magyarság számára. Különösen a modern kori magyar történelemben, a polgárosodásban és az urbanizációban kiemelkedő a zsidóság szerepe. Ezt a termékeny együttélést szakította meg az az ostoba politikai antiszemitizmus, amely zsidótörvényeket fogadott el és hozzászoktatta a társadalmat ahhoz, hogy vannak elsőrendű és alacsonyabb rendű állampolgárok. Részben ez az oka annak, hogy a társadalom többsége tétlen szemlélője volt a zsidóüldözésnek, hiszen hozzászoktatták őket ahhoz, hogy ami a zsidókkal történik, az nem magyar ügy – mondta a szakértő.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol jelentős zsidó közösség maradt a holokauszt végére, így “egymás mellett élnek tettesek és áldozatok”, ami megnehezíti a szembenézést a múlttal. A rendszerváltást követő időszakról szólva kiemelte: amikor húsz éve valaki kimondta azt a szót, hogy zsidó, akkor mindenki összerezzent és megfagyott a levegő. Két évtized alatt viszont nagy változás ment végbe. Sajnos igaz az, hogy a szólásszabadsággal együtt jár az antiszemita hangok felerősödése, de a zsidóság kérdése már nem szorítkozik a holokausztra való emlékezésre és az antiszemitizmus elleni küzdelemre, hanem van bőven lehetőség “pozitív zsidó identitás” kialakítására.
Lednitzky András, a szegedi zsidó közösség vezetője egyebek mellett azt emelte ki, hogy a jelenlegi kormány az első, amelynek képviselői nyíltan elismerik, hogy az állam “a holokauszt idején elkövetett egy hibát azzal, hogy nem állt ki saját állampolgáraiért”.
Gert Weisskirchen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) antiszemitizmus elleni harcért felelős korábbi vezetője a pódiumbeszélgetésen hangsúlyozta: az Európai Unió közösségének együtt kell fellépnie a zsidók iránti gyűlölettel szemben, és annak újabb formái, például az anticionizmus ellen is, mert ezek a tendenciák a demokráciát is veszélyeztetik. “Az antiszemitizmus a demokrácia ellensége” – mondta a német szakember.
Forrás: MTI, 2012. szeptember 27.