2012-ben, a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett nyári tábor célja egy korszak bemutatása volt személyes sorsokon, történeteken keresztül. A programra középiskolások, felsőoktatásban tanulók és középiskolai tanárok jelentkeztek. Nagy örömünkre szolgált, hogy nem csupán magyarországi, hanem határon túli résztvevője is volt a programnak.

Az első nap során felvázoltuk a zsidó-nem zsidó együttélést Magyarországon a kezdetektől a vészkorszakig. Megismerkedtünk többek között azokkal a dilemmákkal, amelyekkel a magyarországi izraeliták szembesültek az emancipációs törvényt követően. A délutáni séta során felkerestük a Várban a középkori Zsidó Imaházat, ahol részleteket olvastunk Schulhoff Izsák Budai krónikájából. Számos emléktáblánál beszéltünk azokról a személyekről, akik a magyar kultúrát gazdagították: Molnár Ferenc, Kabos Gyula és Rejtő Jenő életének feldolgozása és a tanulságok megértése gazdagította a napot.

A második nap témája az állami antiszemitizmus kérdésének taglalása volt, amelyet a kornak nevet adó Horthy Miklós kormányzó életének és választásainak bemutatásával illusztráltunk. Délelőtt korabeli források felhasználásával eljátszottuk a zsidótörvények vitáját. Előadást tartott Paksa Rudolf, aki bemutatta és dedikálta könyvét is, ami a magyarországi szélsőjobboldal történetét mutatja be. További információk: http://www.tti.hu/esemenyek/346-paksa-rudolf-eloadasa-a-holokauszt-emlekkozpontban.html . A délután során felkerestük azokat a helyszíneket, amelyek a nap témájához kapcsolódtak: gróf Zichy Nándor szobrát, és Bangha Béla emléktábláját. Ellátogattunk a Gellért Szállóhoz, a budai Palotához és a Parlamenthez is.

A harmadik napon a végső megoldás (Endlösung) kérdéseit feszegettük. A wannsee-i konferencia szereplőiről és az ott hozott döntésekről részletesen beszéltünk, próbáltuk értelmezni, hogy ki és miért kapott meghívást a találkozóra, illetve milyen lényegi döntések születtek a már megkezdett tömeggyilkosság gördülékenyebbé tételére. Helyszíneink is a témához kapcsolódtak: az Adolf Eichmannak és stábjának otthont adó valamikori Majestic szálló, a nyilasok központja az egykori Hűség Háza az Andrássy út 60-ban. Meglátogattuk még a pesti gettó közelmúltban helyreállított falát a Király utcában.

A negyedik nap vezér témája a zsidó ellenállás és önmentés volt. Ezzel kapcsolatosan a program résztvevői önállóan dolgozták fel a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításának anyagát. Az ebédet követően megnéztük a Bethlen utca 12. padlásterét, ahol egy időben lakások voltak. Itt működött egy rövid ideig a cionista ellenállók irathamisító műhelye. Zuglóban a Columbus utcában a Kasztner csoport gyűjtőhelyén jártunk. A napot az egyik olyan épület előtt zártuk, ahol gyermekotthon működött a vészkorszak idején.

A tábor záró napja rendhagyó módon nem a Holokauszt Emlékközpontban kezdődött, hanem az embermentés helyszíneire látogattunk. A Bokréta utcában Salkaházi Sára emléktáblája előtt az egyházi embermentésről és a magyarországi egyházak a holokauszthoz felemás hozzáállásáról beszélgettünk. Ocskay László Városligetben lévő emlékpadjánál a helytállásról és a hatósági embermentésről szóltunk. A délelőtti séta a Deák téren, Sztehlo Gábor emlékművénél ért véget.

A program zárásaként a résztvevők megemlékezést tartottak az Áldozatok Emlékfala előtt. Mindenki maga választhatta meg a formát, amiben a hetet összegezve emlékezik. Voltak akik Radnóti verset, volt aki Szép Ernő, Elie Wiesel vagy Kertész Imre prózát hozott. Akadt a tábororozók között olyan is, aki egy rövid emlékbeszédet vagy éppen novellát írt erre az alkalomra.

Jövőre folytatni szeretnénk a programot!

A beszámolót készítette: Pécsi Tibor táborvezető